Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)
1-2. szám - II. Dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1940. év tavaszi árvizei vízrajzi megvilágításban
16 D R. LÁSZLÓ FFY WOLDEMÁR héten át maradt alatta. Az ábrán a napi középhómérsékleten kívül a szélső értékeket is felraktam, mert ugyanaz a napi közép lehet erős nappali felmelegedés és kemény éjszakai fagy, vagy a középtől csak kevéssé eltérő tartós hőmérséklet eredménye. Az ugyanolyan középhőmérsékletű napok között tehát vízrajzi jelentőségükben igen nagy lehet az eltérés. Az ábrából jól látjuk, hogy az említett 87 napos időközben gyakorlatilag számbajövő enyhülés nem volt. Igazolja ezt az is, hogy a fagyos napok száma — ezeken azokat értjük, amelyeken a hőmérő higanya, bármilyen rövid időre is, nulla alá száll — országszerte elérte December 1. ábra. A levegő hőmérsékletének napi közepei és szélsőségei Kecskeméten 1939/40 telén. A 30-éves átlagot szaggatott vonal jelzi. a 78—85-öt. Igen nagy volt azonban a téli napok száma is — ilyeneknek nevezi az időjárástan azokat, amelyeken a hőmérséklet nem emelkedik a fagypont fölé —, mert országos átlagban 52— 66 napon egyáltalában nem olvadt, még napközben sem. Az alábbi táblázat az idei tél adatainak az 1901/30-as átlagos értékekkel való összehasonlítását teszi lehetővé, Budapestre vonatkozóan. Közép 1901/30 Мах ) Közép 1939/40 Min. J Hónap: Átlag v. XII. I. II. III. összesen Középhőmérséklet, C° 1939/40 0-8 —•70 -4-8 2-6 —20 átlag 1901/30 1-5 —0-4 10 6-3 2'1 Fagyos napok száma 1939/40 19 31 27 17 94 (t mi a < 0°) átlag 1901/30 161 19-6 181 8-8 62-6 Téli napok száma 1939/40 7 28 15 3 53 (tmax < 0°) átlag 1901/30 5-4 8-9 5-9 0-3 20-5 Ez a rendkívüli hideg volt az árvizek elsődleges oka. A január közepéig csaknem csupasz talaj mélyen befagyott és a vízfolyások medrét december utolsó napjaitól erősödő vastag jégpáncél borította. Nyilvánvaló volt, hogy a csapadék beszivárgásáról szó sem lehet, a fenékig befagyott kisebb medrek egy csepp vizet sem tudnak befogadni és a nagyobb vizekben a jégzajlás fenyegető méreteket ölthet. Noha a vízmérceészlelők jégvastagságmérései nem tekinthetők pontosaknak, mert folyóvizén, különösen a mércéknél megtorlódott jég miatt, a szabatos mérés
