Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - X. Mantuano József: A Sió, Sárvíz és Kapos 1940. évi márciusi árvizeinek ismertetése

A SIÓ, SÁRVÍZ ÉS KAPOS ÁRVÍZÉ 111 magasságát. A nagy elöntés egészen váratlanul érte a várost, amely nem volt felkészülve árvédekezésre. Hogy a vízzel körülvett házakhoz hozzá lehessen férni,, a Velencei-tóról teherautókkal hozattak ladikokat. Az állami betonút 200 méteres szakaszán, valamint a vasbetonhídon kívül megrongálódott három lakóház. A megfigyelési adatokból megpróbáltuk kiszámítani az állami útnál lefolyt vízmennyiséget, amely kereken 85 m

3/sec-nak adódott. Magában a Gaja-mederben 37 m

8/sec körüli vízmennyiség folyt le, az úton pedig 48 m

3/sec ömlött keresztül.

1 A Gaja medre Fehérvár alatt 16 m

3/sec vízmennyiség vezetésére volt szabályozva. Ennél nagyobb vizek átlag háromévenkint szoktak előfordulni, azonban az idei tavaszi vizet eddig meg sem közelítették.

2 A fehérvári árvízzel egyidőben az egész vízrendszerben elemi erővel indult meg az áradás. A Sárvízcsatorna visszaduzzadó vize a dinnyés—kajtori csatornán keresztül elöntötte Sár keresztúr község nyugati felét. A visszaduzzadó vizek elleni védelmül a csatorna jobbpartján már újabban készített töltést a Nádor-csatorna Társulat. A balparti hiányos töltést az érdekeltek csinálták, azonban annyira nem törődtek a vízzel, hogy az idők folyamán a töltést helyenként elhordották udvaruk feltöltésére. A rendkívüli nagyvíz alkalmával már nem volt mód a balparti töltések helyreállítására és elég sok ház került így vízbe. Az árvíz elvonulásával mintegy 15 házat kellett alaposan javítani. A Kapós felső folyásán is, Kaposvárott, ugrásszerűen emelkedett a víz. Március 12-én 102 cm a vízállás, 13-án 205 cm, 14-én 470 cm, vagyis 24 óra alatt 265 cm-rel emelkedett a víz. A számított nagy vízszint — 230 cm-t — 240 cm-rel haladta meg, a töltéseket 165 cm-rel. Védekezésről szó sem lehetett. A víz elöntötte Kaposvár alsóbb részeit és határában mintegy 6 km

2 területet. Sok helyen a belsőségeket is megközelítette a víz, három ház összeomlott, 119 pedig megrongálódott. A város műszaki hivatalának kimutatása szerint a házakban okozott kár nagysága elérte a 155.000 P-t. Ugyanakkor a víz elsodorta a kaposvár—szigetvári vasútvonal vashídját, a forgalom ezen az útvonalon megszakadt. Víz alá került a taszári repülőtér is és elpusztultak a homoki, nagyberki, szabadi községi Kapos-hídak. Másnap a vízállás már 70 cm-rel apadt. Az alsóbb szakaszt ekkor az Orcypatak áradása terhelte meg, mert Orcynál, a Kapostoroktól 5'15 km-re, március 15-én d. u. 4 órakor, a tetőzött víz elérte a 315 cm-t. (Az eddig észlelt legnagyobb vízállás 175 cm volt. Megjegyzem azonban, hogy rendszeres megfigyelés csak 1934 őszétől kezdve van.) Jellemzésül közlöm a vízmércejegyző csatornaőr jelentését:. „Az Orcy-folyót nem lehet sehol sem látni, a nagy áradat folytán egyenlővé vált a parttal, az utat és hidat a víz megrongálta." A felülről jövő víz, megszaporodva a mellékvizek árjával, a Kapos-völgyön teljes hosszában ömlött lefelé. Válságos volt a helyzet Dombóváron, ahol a Kapós összetalálkozik a Mecsek-hegység lejtőjéről jövő Baranya-csatornával. A vízállás emelkedése itt nem volt annyira ugrásszerű, mint Kaposvárott, azonban mégis túlgyors volt ahhoz, hogy komoly védelemre lehetett volna gondolni; különösen 1 Ez a vízmennyiség a vasúton a Gaja hídon, részb: n pedig a Tóváros fe'ől jövő Tabak és Jancsárkuti csatornákon fo!yt le. • A tavaszi árvizén kivül megfigye't legnagyobb víz 1940. jú ius 11-én +2.59 m (108-54 m. A f.) magas vízszinnel tetőzött, a duzzadás 21 cm vo't az állami úti régi hídnál.