Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - X. Mantuano József: A Sió, Sárvíz és Kapos 1940. évi márciusi árvizeinek ismertetése

A SIÓ, SÁRVÍZ ÉS KAPOS ÁRVÍZÉ 103 a Balaton és ezen keresztül vízgyűjtőterülete a Zala útján, az ország nyugati határáig terjed ki. Sióagárd alatt tehát három nagy vízrendszernek az összefoglaló gyűjtője a Sió. A Sárvízé, a Kapósé és a Balaton útján a Zaláé. A vízgyűjtőterületek az alábbi módon oszlanak meg: Sió a dunai torkolatnál 14.742-84 km

2 Sárvíz Sióagárdnál 3.336-24 „ Kapós Tolnanémedinél 3.285-74 „ A siófoki Sió-zsilip lezárásával a Balaton és Zala vízhozama, vagy is 5.797-20 km

2 terület vizei bármikor kikapcsolhatók a Siómederből, ami az egész vízgyűjtőnek kereken a 25%-os csökkentését jelenti. Hasonló a helyzet a Sárvízbe balról betorkolló Dinnyés—Kajtori csatornánál, ahol a dinnyési bukógátnál a Yelence-tavi vízgyűjtő terület (596-778 km

2) zárható ki részben. A lezárásoktól függetlenül a Balaton 610 km

2-es és a Velencei-tó 26 km

2-es vízfelületének tároló hatása a nagyvizek szempontjából amúgyis kedvező. Mind a három vízlevezető rendszert a közelmúltban bővítették. A Sió-csatorna bővítése a Dunatoroktól a Siófoki zsilipig 1913—1934 közt készült. A meder vízemésztése a siófoki zsiliptől a Kapostorokig 50 m

s/sec, innen a Sárvíz beömléséig 120 m

3/sec, ez alatt 160 m

3/sec (1. táblázat). 1. ábra. A Sió vízrendszerének térképe.