Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - IX. Tavy Lajos: Néhány kisebb folyónk árvize

NÉHÁNY KISEBB FOLYÓNK ÁRVIZE 99 Érthető, hogy a sűrűn ismétlődő érzékeny csapás minő elkeseredést idézett elő az érdekeltek közt. A helyreállítási munkálatok gyorsaságát szerfölött megnehezítette a társulati mérnök és a begyakorlott munkások katonai szolgálaton való távolléte. * * * A tiszajobbparti vízfolyások közül a Bükkhegység déli lejtőjének vizei: a Laskó, Eger, Hanyiér, Csincse és Hejö Heves megyében mintegy 72.000, Alsó-Borsodban pedig mintegy 25.000 kat. hold területet öntöttek el.

1 Különösen említésre méltó e vízfolyásoknál, hogy lelkiismeretlen kezek — saját veszélyük elhárítása végett — a védtöltéseket és depóniákat több helyen is mesterségesen átvágták és ezáltal az alsóbb vidékek árterületén mérhetetlen károkat okoztak. így a Laskó mentén, továbbá az Eger mentén EgerfarmosnéA, mely utóbbi következményeképen az ott kitóduló víz a poroszlói tiszai öblözet mentett területére vonult le, s ott megrekedve olyan kárt okozott, amelytől a rendkívül éber árvédelmi szolgálat a Tisza vize ellenében különben megvédte volna ezt a területet. A Sajó-folyó, melynek rendkívüli árvizei az utóbbi években annyit foglalkoztatták a közvéleményt, Bánrévénél ez év tavaszán minden várakozás ellenére 50 cm-rel alatta maradt az eddig ismert maximumnak és különösebb bajokat nem okozott. Bánréve fölötti, Gömör megyei szakaszán mellékvizeivel együtt mintegy 5 és y

2 ezer kat. holdat öntött el. A Rima-folyó és mellékvizei, köztük főleg a Balogpatak, országhatárunkon belül körülbelül 8000 kat. hold területre áradtak ki (XXIV. képoldal, 9-10. kép). * * * A Felső-Tisza jobbparti mellékfolyói közül különösen a Felső-Bodrog és a Latorca okozott völgyének társulati és nyilt árterein érzékeny károkat (4. ábra). A nemrég visszakerült Bodrogközi Vízrendező Társulat árvédekezéséből különösen említésreméltó a Latorcán folyt védekezés. A Latorca egyidőben kezdett áradni a Tiszával. Március 27-én a csapi állami vízmércén a vízállás meghaladta a 400 cm-t, midőn is a Bodrogközi Vízrendező Társulatnál a szabályzat értelmében megindult a védekezés. Március 29-én a jég elment. A vízállás délben 16 cm-rel meghaladta az addigi 510 cm-es csúcsértéket. A védekezést megnehezítette az erősen dühöngő hóvihar és szél, továbbá az a körülmény, hogy a töltések nincsenek az előírt biztonságra kiépítve. Az igen magas vízállást valószínűleg jégtorlasz okozta, melynek pontos helyét nem ismerjük. Sok vizet hozott azonban a Szernye-patak és a mellékágak is. Azonkívül a felső szakaszok szabályozása is kedvezőtlenül éreztette hatását az alsó szakaszon. Az árvédelmi szolgálat április 17-éig, vagyis 22 napig tartott. A Bodrog vize március 17-én kezdett emelkedni. A bodrogszerdahelyi mércén március 28-án érte el a védekezés kezdetét jelentő 550 cm-es magasságot, és április 1 Lásd a 139. oldalon közölt helyszínrajzot. 7*