Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - IX. Tavy Lajos: Néhány kisebb folyónk árvize

NÉHÁNY KISEBB FOLYÓNK ÁRVIZE 95 helyénél, Marcaltőnél, az eddigi legnagyobb vízállást 20 cm-rel, Mórichidánál 28 cm-rel, a tét-mosoni útnál 40 cm-rel haladta meg. A Vízrajzi Intézetnek legutóbbi, az 1937. évi tavaszi árvíz idején végzett mérései alapján készült víztömeggörbe szerint az 1937. évi 376 cm vízszínnek megfelelő 104 m

3/sec árvíztömeg helyett az idei márciusi 404-es vízállásnál 140 m

3/sec árvíz zúdult le. A Marcalnak csak az alsó szakaszán vannak védtöltései. Ezeket a szokatlanul nagy árvíz hosszú szakaszokon 15—20 cm-rel hágta meg; mégis sikerült őket nyúlgátalással mindenütt megtartani. A nyilt hullámtereken jelentékeny károk voltak nemcsak a termésben, hanem Mórichidán és Rábaszentmiklóson épületekben is. Az árvíz több meglehetősen magasfekvésű házat és gazdasági épületet is elpusztított . Az árvízszínnek rendkívüli emelkedése nem véletlen, hanem a folyó felső folyásán a mellékvizeken az utóbbi években történt mederjókarbahelyezések következménye. Különösen rossz helyzetben van a legalsó szakasz, ahol a védtöltések kezdődnek és azokat kell folyton magasabbra emelni. Afelső szakasz nyilt hullámtere természetesen még többet szenved, mert a szűk völgyben hosszú heteken át vonul le egyik árhullám a másik után, ami a gazdasági művelést úgyszólván lehetetlenné teszi. A szükséges mederbővítésre már ideiglenes építési engedélyt is szerzett az érdekeltség, azonban ez a nagy munka sem a Marcalvölgyi Vízitársulat, sem a Rábaszabályozó Társulat árterén nem végezhető el nagyobb államsegély nélkül, mert a vízgyűjtőterület legfelsőbb szakaszain történt, már említett, szabályozások következtében önhibáján kívül katasztrofális helyzetbe került alsó szakasz aránylag keskeny árterei ezeket a nagy szabályozási költségeket képtelenek elviselni. A Marcalvölgyi Vízitársulat árterét kb. 15.500 kat. holdon borította árvíz. A Lajta-folyó mentén ezévben nem fordultak elő nagyobb árvizek. Csak az országhatár mentén, mintegy 100 kat. hold területen, mutatkoztak kisebb talajvízkárok. A Cuhai Bakonyér mentén a vízzel borított terület kiterjedése mintegy 4500 kat. hold volt. Mezőőrsön a község védelme érdekében jégtorlaszt kellett robbantani, Bőnyrétalapon 16 ház összedűlt és a víz árja elsodort egy ártéri hidat. A vízfolyás szabályozása ezévben megindult. A Vértes-hegység lábánál elterülő Átalér és 6V///«i-patak völgyeiben komolyabb károk nem fordultak elő, mert a hóolvadásből keletkezett vizeket a többszáz holdas halastavakban tárolni lehetett. * * * A Duna balparti mellékfolyóinak völgyében az árvíz az alábbi területeket öntötte el (2. ábra) : a vágmenti vízitársulatok árterén kereken 20.000 kat. hold az Ipoly mentén az országhatárig kereken 25.000 ,, ,, a Garam mentén 10.700 ,, ,, a Nyitra mentén 10.400 „ ,, és a Zsitva mentén 6.100 A Vágón a jégtorlódások okozták a legmagasabb vízszíneket. A Vágduna és Vág mentén az árvíz átlag Г50 m-rel maradt az árvédelmi töltések koronaszintje alatt, — míg a Nyitra és Zsitva mentén a töltések magassága a minden eddigit meg-