Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - IX. Tavy Lajos: Néhány kisebb folyónk árvize

NÉHÁNY KISEBB FOLYÔNK ÁRVÍZÉ. (4. ábrával és 16 képpel.) írta: TAVY LAJOS. A Rábának ezévben 12 árhulláma volt, azonban még a március közepén levonult jeges áradás is 0 50 m-rel alatta maradt az eddig ismert legnagyobb árvíznek. Márciusban a Rába-folyó felső — társulaton kívüli — szakaszán mintegy 28.000 kat. holdnyi terület került víz alá (1. ábra). A többi árhullám ennél is alacsonyabb volt. A jeges árvíz jégtörőket, hidakat sodort el Várkeszőnél, Marcaltőnél és Rábapatonánál. A kisrábatoroki duzzasztógát felett rövid darabon 3 m vastag jégpáncélt kellett a zajlás előtt eltávolítani, amellyel szemben az átlagos jégvastagság legfeljebb 0'40 m volt. A jégpáncél rendkívüli vastagságát a gát felett a hófúvások okozták, amelyek az eredeti vékonyabb jégréteget egyre lenyomták a víz alá, miközben a vizes hó mindig összefagyott. A hófúvások ugyanis az idei télen szokatlanulhideg időben voltak. A gát feletti jégpáncélnak a lesüllyedése azért volt lehetséges, mert a jeget nem engedték hozzáfagyni a gáthoz: állandóan jegeltek. A rendkívül csapadékos időjárás a Rábca-folyó mentén nagyobb károkat okozott. Az árvédelem itt is tökéletesnek mondható, mert a Rábatársulat védtöltései a Répce-árapasztó csatorna megépítése óta itt túlméretezettnek bizonyultak. Azonban ennek a csekély esésű (J = O'OOOOB) folyónak úgyszólván egész éven át állandó közép-, illetve közepes nagy vize megnehezítette a belvízlevezetést. Ugyanis a Rábca a társulat 318.000 kat. hold nagyságú árterének a mélyvonalán halad, tehát voltaképen annak belvízlevezető főcsatornája. Magasabb vízállás esetén számtalan zsilipet kell zárva tartani és a szivattyútelepeknek állandóan dolgozniok kell. A négy nagy, egyenkint 4 m

3/sec teljesítményű telep március közepétől október közepéig úgyszólván üzemmegszakítás nélkül mintegy 85 millió m

3 vizet emelt át kereken 150 vágón szén felhasználásával. A Rábca vezeti le a Hanságcsatorna és a Fertőtó vizét is. Természetesen az idén a Fertőtó vízszíne is igen magasra emelkedett: a fertőszéli mércén 76 cm-re az előző évek 50—30 cm 0 fölötti vízállásával ellentétben. A Rábcát bővíteni kell, éspedig nem az árvíz, hanem a belvizek levezetése érdekében. A Rábatársulatnál a legtöbb bajt és a legtöbb nehézséget a Marcal árvizei okozták (XXI. képoldal). A Marcal is, úgyszólván az egész éven át, állandóan magas vízállású volt. Legmagasabb szintjét ugyancsak március közepén, a jeges árvizet követő olvadási árhullámnál érte el, amikor is a társulati ártérbe való belépése 1 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának 1940. nov. 5-i ülésén elhangzott előadás.