Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VIII. aknaszlatinai György István: Az 1940. év gép belvízmentesítésének tanulságai

90 GYÖRGY ISTVÁN Belvízvédelmünk feladatait legnagyobbrészt ármentesítő társulataink látják el. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy akkor, midőn ezek az ármentesítő társulatok — Trümmer Árpád találó megállapításával jellemezve —, az első szövetkezetek, az érdekelteknek az árvíz romboló hatásai ellen létesült szövetkezetei, olyan jól beváltak az árvíz elleni küzdelemben, miért nem tudnak ilyen kiváló eredményeket jelmutatni a belvízvédelem terén is. Az árvíz elleni védekezésben a társulat az érdekelteknek mondhatnám érdekellentét nélküli szövetkezése volt. Ugyanis, ha az árvédelemre szövetkezetiek között voltak is talán egyes birtokosok, kiknek a területét még a legmagasabb árvíz sem öntötte volna el, ezeknek is érdekük volt, hogy a közlekedési utakat az árvíz ne mossa el és szabad mozgásukban őket ne gátolja. Nem ilyen szerencsés a szövetkezésnek ez a formája belvízmentesítés szempontjából. E tekintetben a szövetkezeitek közt nagy különbségek, sőt mondhatnám érdekellentétek állanak fenn. Az érdekeltségi viszony megvilágítására vázlatos ábrát készítettem (1. ábra). Az ábra egy kétoldalról befogadó vízfolyásokkal, illetve árvédelmi töltésekkel, harmadik oldalról magasabban fekvő területekkel határolt ármentesítő társulati ártér (2)—(7)-tsl jelzett területi elemeinek egymás közötti érdekeltségi viszonyát tünteti fel árvédelmi, illetve belvízmentesítési szempontból. A (2)—(7) területi elemek birtokosai árvédelem céljából szövetkeztek, hogy közös anyagi áldozattal töltést építsenek, azt fenntartsák és a folyóvizek árvizei ellen személy-, vagyon- és termelésbiztonságot teremtsenek maguknak. Ez a szövetkezés a (2)—(7) terület minden birtokosára egyenlő érdekfeltételek alapján, tehát egészségesen jött létre. Nem ez a helyzet belvízmentesítés szempontjából! Belvízmentesítést igényel például az ármentesítő társulat területén kívülfekvő (1) területelem is. Annak belvizeit is a (2)—(7) terület tulajdonosainak anyagi áldozatából létesült és fenntartott berendezésekkel kell levezetni. Ez a példa igazolja, hogy a belvízmentesítés mai szervezete igazságtalanságot rejt magában, mert az (1) terület tulajdonosának belvízmentesítési költségeit is a (2)—(7) terület tulajdonosai viselik. Osztozik a belvízmentesítés költségeiben a (2) terület birtokosa is, pedig területe olyan nagy esésű, hogy belvizei minden művi építmény nélkül is lehúzódnak. Tehát a (2) terület tulajdonosának nem érdemes a belvízmentesítés érdekében áldozatot hozni. 5. Ha a bizottság úgy találja, hogy típus-szivattyútelepek bevezetése gazdaságossági és célszerűségi előnyt jelent, a sorozatban gyártható szivattyú-típusok megállapítása és megtervezése ügyében intézkedjék. 6. Kérje fel a bizottság a vízépítési szakosztály elnökét, Trümmer Árpád őméltóságát, hogy a nagyméltóságú m. kir. földművelésügyi miniszter úrnál és a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal nagyméltóságú elnökénél járjon el azirányban, hogy a bizottság működéséhez szükséges anyagi fedezetről gondoskodjanak. 7. A bizottság tegyen jelentést munkájáról a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet víziépítési szakosztályának és tegyen a tennivalókra előterjesztést, amelyet tárgyaljon le a szakosztály. A letárgyalt jelentést a szakosztály elnöksége terjessze fel a nagyméltóságú m. kir. földművelésügyi miniszter úrhoz, a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal nagyméltóságú Elnökéhez és a Tisza-Dunavölgyi Társulatok Központi Bizottságának elnökségéhez. Indítványom letárgyalását és a Szakosztály határozatát tisztelettel kérem, és mély tisztelettel kérem a tekintetes Szakosztályt, hogy e kérdésben a sürgősséget kimondani szíveskedjék, hogy a magyar belvízmentesítés érdekében fontosnak tartott eredmények, a mai idők szelleméhez és lendületéhez alkalmazkodva, minél előbb a magyar mezőgazdasági termelés rendelkezésére álljanak, mert ezeket szolgáltatni mérnöki kötelességünknek érzem."