Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - IV. Hidvéghy László: Szennyvíztermelőtelepek tervezése és üzeme

SZENNY VÍZÁTEM ELŐTELEPEK 91 vízben levő úszó és leülepíthető durva hordalékot visszatartják, miáltal az átemelést végző gépeket, vagy a szennyvízkezelés további folyamán alkalmazott berendezéseket eldugulás, vagy üzemzavar bekövetkezése ellen megvédjük. A csatornák közvetítésével az átemelőtelephez lefolyó víz ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz különböző, részben a víznél nehezebb, leülepedő, részben a víznél könnyebb, vagy ahhoz közelálló fajsúlyú, úszó szennyeződéseket. A víznél nehezebb durva anyagok visszatartására szolgálnak a homokfogók, a nagyobb méretű úszó szennyeződések eltávolítására pedig a különböző rácsok. Mindkettő tulajdonképen az előzetes, mechanikai tisztítás célját szolgálja. A) Homokfogó. A csatornavíz által szállított, víznél nehezebb hordalék főalkotórészei : az útburkolatokról eső- vagy öntözővíz által lemosott murva, kavics, különösen a téli időszakban sok salak, homok, kokszdarabok, továbbá a háztartásokból származó különféle anyagok (kávéüledék, gyümölcsmagvak stb.). A homokfogóban kiválasztható anyag mennyisége gyakorlati adatok alapján 10.000 lakosonként 0-15—0-25 m

3/nap. A székesfőváros duna -balparti központi szenny vízátemelőtelepén, mely kb. 750.000 lakos szennyvízét emeli át a Dunába az ily módon eltávolított anyag mennyisége évi 3.500—4.000 m

3 között van, ami naponként és 10.000 lakosonként 0-13 —0-15 m

3-nek felel meg. Homokfogó alkalmazása még elválasztott rendszerű csatornázás esetén is szükséges és indokolt. A homokfogók működése azon alapszik, hogy a gyűjtőcsatornában 0-80—1-00 m/mp sebességgel áramló víz sebességét a homokfogóban, nagyobb vízkeresztmetszet biztosításával, 0-20 —0-35 m/mp-re csökkentjük. Ezek ugyanis a legmegfelelőbb sebességi határok annak elérésére, hogy a víznél nehezebb, túlnyomórészt szervetlen anyagok a szennyvízből kiváljanak és a fenékre süllyedjenek. Amellett ez a sebesség elegendő ahhoz, hogy a víznél alig nehezebb és így lassabban leülepedő, főleg szerves tartalmú szennyeződések legnagyobb részét az áramló víz továbbsodorja (1. ábra). A homokfogó keresztmetszeti méretei tehát úgy választandók meg, hogy átlagos szennyvízhozamnál és belvízállásnál a közepes sebesség kb. 0-30 m/mp legyen. Hosszát az a feltétel szabja meg, hogy az ülepítendő anyagok süllyedési sebessége szerint a szemcsék a homokfogón belül érjenek feneket, másrészt hogy milyen időközökben kívánjuk a homokfogót kiüríteni. Nem tanácsos a vízsebességgel 0-20 m/mp alá menni, mivel ebben az esetben erősen megnövekszik a leülepedett hordalék szervesanyagtartalma. Még jó hatásfokkal működő homokfogó esetén is a leülepedett anyag kb. 10—15% szervesanyagot tartalmaz (szárazanyagra átszámítva), amely körülmény a kiemelt anyag kezelésében érezteti káros hatását. Az ilyen anyag ugyanis hosszú ideig rothad, 10 15 szemnagyság m Çl » I. Legnagyobb süllyedési sebességek. II. Legkisebb süllyedési sebességek. III. Szerves anyagok legnagyobb süllyedési sebessége. 1. ábra. Különböző szemnagyságú homokszemek süllyedési sebessége. (H. Lohff: Vorschläge für die Durchbildung von Tiefsandfängen. Gesundheits Ingenieur 1939. 20. szám. 283. old.)