Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére

TRAPÉZSZELVÉNY Ű CSATORNÁK 61 felett egy-egy másodrendű csatorna ágazik ki, úgy, hogy az iparcsatorna vízmennyi­sége szakaszonként csökken. A talaj víznyelő képessége jelentékeny, azért a csator­nát a vízveszteségek elkerülése céljából nagysziráldságú és tökéletes simaságú vibrált betonlapokkal burkoljuk. Ennek megfelelően feltehető, hogy a meder­érdességre jellemző Bazin-féle állandó y — 0-10 ; a talajmechanikai viszonyoknak megfelelően az oldalrézsűk hajlását о — 10 vesszük fel. Ilyen burkolat készí­tésének költségei többszörösen meghaladják a földmunka költségeit, ezért a hidraulikailag legkedvezőbb szelvény alkalmazása jó közelítéssel a leggazdaságo­sabb megoldást szolgáltatja. A számítás összes fázisait feltüntető kimutatás VIII a-val jelölt első táblázata — ugyanúgy mint а II. példa esetében — itt is a rézsű liajlására és a mederérdességre jellemző, illetve azokból közvetlenül meg­állapítható állandókat tartalmazza. Azonkívül, mivel itt az eséscsökkentő víz­lépcsők beiktatása a csatornaszakaszok esésének szabad megválasztását teszi lehetővé, ide soroztuk az összes csatornaszakaszokra állandónak felvett v—bOO m/sec középsebességet és az esés megállapítására szolgáló (2"') kifejezés első tényezőjét í vF \ 2 I—y— I mely állandó sebesség mellett szintén állandó. VIII a táblázatban szere­pelnek a redukált szelvény méretei (h 0 0, b 0 0 és F 0 0) is. Ezek ugyanis a hidraulikailag legkedvezőbb szelvény esetén s és /< értékeitől független állandók, melyek a rézsű hajlása és a mederérdesség ismeretében az 1. táblázatból közvetlenül kivehetők. Jelen példa esetében a /< redukciós tényező és a szelvén y méretek előzetes megállapítása nélkül meg lehet határozni az alapján az előre felvett középsebesség és vízmennyiségek értékeinek megfelelő ./ eséseket (lásd VÍIT b táblázat). Ezek ismeretében и az egyszerűbb képletből számítható (lásd VIII C táblázat). Ezt követi a keresett szel vény méretek (h, b és F ) értékeinek előállítása (lásd VIII d táblázat). Ezzel a feladatot tulajdonképen meg is oldottuk. l)e a megtervezett szelvé­nyek vízvezető képességeinek ellenőrzését a Chézy- és Bazin-féle formulák alapján az előző példákhoz hasonlóan itt is elvégeztük (lásd VIII e táblázat). IX. Példa. (Adva van Q, J, у, о és s, meghatározandók a legkisebb föld­kiásási kubaturával előállítható csatornaszelvény méretei. Kétismeretlenes szélső érték feladat.) Egy kisebb öntözőcsatorna-rendszer tervezése kapcsán 2 másod- és 8 harmadrendű agyagos talajba ágyazott burkolatlan medrű csatorna szelvényét kell meghatározni oly módon, hog3 r az adott vízmennyiségek vezetésére szolgáló csatornák teljes szelvényterülete adott s biztonság mellett a minimális legyen. Jókarban tartott, növényzettől mentes mederre számítva feltehető, hogy a meder­érdességre jellemző Bazin-féle állandó y = 1-00. A talajmechanikai viszonyoknak megfelelően a csatornákat о — 1-5 hajlású oldalrézsűkkel kell ellátni. A harmadrendű csatornák s = 0-2 méter, a másod­(2'") (27")

Next

/
Thumbnails
Contents