Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére
46 LAPRAY GÉZA \ A csatorna egységnyi hosszára eső kisajátítási költség W k arányos a csatorna, a padka és depóniák által elfoglalt területsáv szélességével W k = w k[l c + 2(p + b d + h do d)] (54) Bevezetve a W k c = w k l c (55) K k d = 2w k(p + b d + h do d) (56) helyettesítéseket az (54) így is írható : w k = w k c + W k d (54') A kisajátítási költség grafikus meghatározása céljából az (55) és (56) egyenleteket a területmérő parabola koordinata rendszerében ábrázoljuk oly módon, hogy a vízszintes tengelyre jobbról balra felmért l c abszcisszákhoz H' Ä C értékeit a balról jobbra felmért (p + b d + h do d) abszcisszákhoz pedig W k d értékeit rakjuk fel ordinata gyanánt. Az így kapott egyenesek segélyével a W k értéke bármely szelvényre nézve közvetlenül lemérhető, mint a csatorna bal partélének L" döféspontján és a deponia jobb lábazatának L' d döféspontján áthaladó vertikálisok által kimetszett ordináták összege. A kisajátítás költsége ezzel az eljárással az egyenlő emésztésű szelvénysereg bármely elemére meghatározható. A földmunka, burkolat és kisajátítás költségeinek szuperpozíciója révén az egyenlő emésztésű csatornák hosszegységére eső összköltségek karakterisztikájának birtokába jutunk, melynek segítségével a leggazdaságosabb szelvényű csatorna fenékszintje és létesítésének összköltsége közvetlenül megállapítható. A csatorna többi adatai viszont a fenékszint megadásával az egyenlő emésztésű szelvénysereg jellemző görbéiből kiadódnak. A leggazdaságosabb csatornaszelvény megállapítására kidolgozott fent ismertetett eljárás függőcsatorna-meder esetére is érvényes, ha a töltések megépítésére a keresztszállításból külön anyagárok nélkül elegendő anyag áll rendelkezésre. Hasonló a megoldás kiegyenlíthető hosszállítás szükségének esetében is, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor a tervezés a mindenkori térszín helyett a hosszszelvény kiegyenlítő síkjára vonatkoztatva végzendő. Gyakorlati út mutató a módszer alkalmazására. A trapézszelvényű nyilt csatornákban folyó permanens egyenletes sebességű vízmozgás törvényszerűsége — mint ismeretes — a Bazin- vagy Kutter-féle formulával egyesített C hczy képlettel jellemezhető, mely szimbolikusan ilyen alakban írható f (Q, J, y, h, b, Q) = О (0) (a jelek értelmezését lásd az 1. lapon.) A (0)-\al jelképzett egyenletből Q, J és у egyszerű algebrai műveletekkel (lásd : (Г), (2'), (3') egyenleteket a 3. lapon) kifejezhetők, vagyis adott szelvényű csatorna emésztőképessége esése vagy mederérdessége a többi adat ismeretében közvetlenül kiszámítható. (Ellenőrzés esete.) h, b és о értékét azonban a (0)-val jelképezett egyenletből sem algebrai, sem egyéb ismert analitikai műveletekkel nem lehet kifejezni, tehát a csatorna szelvény méretei a többi adat ismeretében
