Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére

TRAPÉZSZELVÉNY Ű CSATORNÁK 41 Az egyenlő emésztésű szelvénysereg bármely tetszőleges elemének megszerkesztése fentiek alapján következőképen történhetik. 1. Vegyünk fel valamely tetszőleges szimmetriatengelyt, hosszabbítsuk meg 1 ( e\

2 azt úgy, hogy az az— — parabolát messe és a metszéspontból húzzunk vízszintest. Q \2) 2. Becsléssel állapítsuk meg hozzávetőlegesen a felvett szimmetriatengelynek megfelelő В В' В" fenéksíkot és а В pont abszcissájával egyező /1 távolságot a szimmetriatengelytől kiindulva negatív értelemben rakjuk fel az első lépés eredményeképen kapott vízszintesre. 3. Forgassuk be a B' fenéktengelypontot а В pont körül a rézsű egyenesébe 2 ß 2 в és a m P " ordinátát mérjük fel ugyancsak negatív értelemben a J vég1 (

EY pontjában állított vertikálisra. Ha az így kapott pont az — j görbe felett van, az azt jelenti, hogy szelvényünkre nézve a (20") egyenlet helyett a egyenlőtlenség áll fenn és a fenéksíkot alacsonyabbra kell helyezni, ellenkező esetben fordított a helyzet. 2 — fi s Két kísérlettel elérhető, hogy а и P végpontja egyszer a parabola alatt marad, másszor pedig fölé kerül. A két végpontot összekötő egyenes és a területmérő parabola metszéspontjának a felvett szimmetriatengelytől mért vízszintes távolsága megadja a jobb fenékéi В döféspontjának J abszcisszáját, mely a jobb rézsű egyenesével és a szimmetriatengellyel együtt a szelvény teljes meghatározásához szükséges és elegendő adatokat szolgáltat. Az eljárást kellő számú tetszésszerint felvehető szimmetriatengelyre ismételve az egyenlő emésztésű szelvénysereg jellemző görbéi bármely Q, J, у és p érték mellett meghatározhatók. Ezzel a feladat első részét arra az esetre is sikerült megoldani, ha q értéke a 2. táblázatban tárgyalt értékektől különbözik. A feladat második részét, vagyis az összköltség karakterisztikájának előállítását és a leggazdaságosabb szelvény kiválasztását az összköltség három összetevőjének (földmunka, burkolat és kisajátítás) megfelelően három lépésben lehet elvégezni. A földmunka költségének karakterisztikája úgy származik, hogy az egységnyi csatornahosszra eső földmunka költségét az egyenlő emésztésű szelvénysereg kellő számú elemére meghatározzuk és azt a mélység függvényében ábrázoljuk. Mivel a földmunka költsége nemcsak a csatorna, hanem a depóniák alakjától is függ, ismernünk kell a depóniák méreteinek összefüggését a csatornaszelvény adataival. Leggyakoribb eset az, amikor a csatorna mindkét partján szimmetrikusan elhelyezett azonos keresztmetszetű depóniákat alkalmazunk, melyeknek g

d rézsűje h

d magassága, továbbá vízfelőli koronaélének a partéltől mért p vízszintes távolsága előre adva vannak és a csatornaszelvény területével csak a depóniák b

d korona1 íl\ 2 szélessége változik. Ennek a megállapítása végett az — I — I parabola segélyével meghatározzuk a csatornaszelvény területének T

c mérőhosszát és a belső koronáéi B

d döféspontjának vetületéből kiindulva T

c léptékében megszerkesztjük a két depónia együttes területét ábrázoló