Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére
36 LAPRAY GÉZA \ g és ß bármely értéke mellett tetszésszerinti részletességgel meghatározhatók és grafikusan vagy táblázatosan feltüntethetők a biztonság és a legkisebb teljes szelvényterület elvének megfelelő szelvényméretek összetartozó redukált értékei. A 2. táblázat а к = 0, . . . , 1., illetve s 0 = 0,.., h 0 tartományon belül a rézsűhajlás és mederérdesség összes tárgyalt esetére (q = 0, cotg 60°, 1, 1-5, 2; ß — 0-35, 0-36, .... 0-47) h 0 1 -r- 5 cm-es változásainak megfelelően feltűnteti s 0. h 0, b 0 és F 0 összetartozó értékeit. Különös jelentőséggel bírnak a táblázatban a fenti redukált méretek alábbi értékei : 1. arra a már tárgyalt különleges esetre, amikor к = 0 és ennekfolytán nyilvánvalóan s = 0, vagyis a liydraulikailag legkedvezőbb szelvény redukált méretei (K. boo> Foo) 2. arra az esetre, mikor к — 1 és nyilvánvalóan s = h vagyis a redukált szelvény méretei arra az esetre, amikor a biztonsági egyenlő a vízmélységgel (h 0 l, Kl, Fol) ; 3. arra az esetre, amikor b = 0 és nyilvánvalóan ц — 0 vagyis a redukált szelvény méretei arra az esetre, mikor a trapézszelvény háromszöggé fajul (h 0 T, F ) * ОТ/' А 2. táblázat « 0 rovatának felhasználásával a 2. szélső érték feladat nagyon egyszerűen megoldható. А и redukciós tényező segélyével megállapíthatjuk a s redukált biztonság s 0 = — értékét és a táblázatból kivesszük a megfelelő h 0 b 0 és F 0 értékeket, melyek и -vei illetve и 2-tel beszorozva szolgáltatják a keresett szelvényméreteket. A feladat azonban akkor is megoldható, ha a keresett szelvény rézsűje eltér a táblázatban előforduló о értékektől, s ismert értékéből u. i. а и redukciós tényező s segélyével kiszámíthatjuk az s 0 = — mennyiséget, melyet a (41 J-be helyettesítve a So "-к <"'> összefüggés származik, к értékét a (39")-be helyettesítve kapjuk >i-t és a (22') — 26')-bői a redukált szelvényméreteket. A látszólagos nehézség azonban az, hogy a (41')-Ъеп h 0 egyelőre ismeretlen, de a 2. táblázat segélyével interpoláció útján megállapíthatjuk h 0 közelítő értékét (h 0)-1, melyet a (4V)-be helyettesítve k-ra olyan közelítő (k) mennyiség származik, mely ugyanolyan %-os hibát tartalmaz, mint (h 0). A 2. táblázatban feltüntetett adatokból azonban kivehető, hogy az s 0 illetve к aránylag nagyfokú változása h 0 értékének csak igen csekély eltolódását vonja maga után. s 0 illetve к ± 4%-os ingadozása még a legkedvezőtlenebb helyen is alig 1% 0 eltérést jelent h 0 értékében. Még kedvezőbb a helyzet, ha T 0 változásait tekintjük а II. ábrából látható u. i., hogy a ^ környezetében h 0 ingadozása nem jelent mérhető változást T 0 értékében. Mivel a (h 0) meghatározása interpoláció útján mindig a ± 4%os hibahatáron belül végezhető el, nincs szükség az eljárás megismétlésére, hanem megelégedhetünk az első közelítő (k 0) alapján számított szelvényméretekkel.
