Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - I. Mihalik Ferenc: Korbély József emlékezete
12 MIHALIK FERENC A mű III-ik fejezetében az árvízjelzést tárgyalja. Gyakorlati képletekbe foglalja a Berettyó, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Kettős- és Hármas-Körös vízállásait, illetőleg az azok közötti összefüggéseket. A vízmércék egész sorára számítja ki a tetőző vízállásokat és azokat táblázatba foglalva kimutatja a tényleg észlelt és a számított vízállások közötti — mindenütt elfogadható és minimális — eltéréseket. Végül a IV-ik fejezetben az árvédelem biztonságának fokozására szükségesnek mutatkozó munkálatokat ismerteti. A Körösök kiegyensúlyozott állapotának megtartása szempontjából általa szükségesnek tartott munkálatokat 10 pontban foglalja össze. A Kettős-Körös vízjárása című kis tanulmánya a Magyar Mérnök és ÉpítészEgylet közlönyében 1918-ban jelent meg. Ennek közlésére a Kettős-Körös-folyón 1915. évben levonult rendkívüli nagy víz ösztökélte és így ez nem egyéb, mint az előbb ismertetett „A Körösök és a Berettyó szabályozása" című művének a KettősKörös vízjárására vonatkozó megfigyelésekkel és számításokkal való pótlása. A felsorolt és ismertetett művek megírásához Korbélynak széleskörű tanulmányokat kellett végeznie és roppant sok adatot kellett összehordania. Míg az „Árvizekről" írott műve úgyszólván tisztán elméleti és a későbbi munkáinak általános érvényű hidrológiai bevezetésének tekinthető, az „Árvízjelzés" című munkája már túlnyomólag tapasztalati és gyakorlati. A későbbiek során érdeklődése természetesen elsősorban a Körösökre és a Berettyóra irányult és csak mikor már ebbe teljes lélekkel belemélyedt, s a problémák lépésről-lépésre a Körösök helyiérdekű területeiről az egész Tiszavölgy felé csalogatták, határozta el magát ,,A Tisza szabályozása" című művének megírására. Úgy volt vele, mint az a természetbarát, akinek figyelmét egy táji részlet megragadja és annak megtekintése közben mint tovább és tovább halad, mert mindig szebb és szebb látvány tárul szemei elé, s nem nyugszik addig, amíg a Természet csodáinak látásából fakadt gyönyörérzése teljes kielégülést nem nyer és az egész kies vidéket teljesen be nem járja. A Tisza szabályozása című könyve 257 oldal terjedelemben 1937-ben jelent meg saját kiadásában Debrecenben. Mind az a sok érték, amit előző műveinek megírásánál fáradságos munkával, tanulással, szorgalmas adatgyűjtéssel a Körösök völgyére vonatkozóan feltárt és a Tiszára vonatkozóan hatványozott mértékben megnövelt, a Tisza szabályozása című könyvében van összefoglalva. E műnek a Tiszára vonatkozó történelmi, földrajzi, vízrajzi, potámológiai, műszaki, illetőleg vízépítési, valamint pénzügyi, illetőleg közgazdasági vonatkozásai, kiegészítve szemléltető grafikonokkal, gondosan összeállított műszaki rajzokkal és táblázatokkal, gazdag tárházát képezik a különleges magyar vizimérnöki tudománynak. Különösen ki kell emelni Korbélynak az egyes kérdések vizsgálatainál használt eredeti tudományos és elméleti módszereit, valamint a szorosabb értelemben vett Tiszaszabályozásra vonatkozó saját egyéni értékes véleménynyilvánításait és a jövő teendőire vonatkozó megállapításait. A Tisza szabályozása című művének részletesebb ismertetésére, amelyről különben Trümmer Árpád a Vízügyi Közlemények 1937-iki évfolyamában kimerítően megemlékezett, nem térek ki. Azt hiszem, hogy erre műveinek eddigi ismer-