Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - IV. Hidvéghy László: Szennyvíztermelőtelepek tervezése és üzeme

106 HIDVÉGHY LÁSZLÓ gépet alkalmazzák, és pedig legcélszerűbben elektromos generátorral kapcsolva, tartalékáram fejlesztésére. Gőzüzem szenny vízátemelőtelepeken ma már csak elvétve fordul elő. Újabb létesítményeknél, hacsak különleges helyi körülmények nem teszik megokolttá a gőzüzemet, a Diesel- és elektromotor teljesen kiszorítja. Egyesíti magában sok tekintetben úgy az elektromos, mint a nyersolajüzem előnyeit, de másik oldalon hátránya a nagy befektetési költség, a lassú, nehézkes és a kazánteleppel együtt végeredményben mégis költséges üzem (állandóan fűtött tartalékkazánok). Gázmotor. Nagyobb szennyvíztisztítótelepekkel kapcsolatos átemelőtelepeken újabban mind gyakrabban találkozunk a szennyvíziszap kirothasztása folyamán nyert gázzal üzembentartott gázmotorokkal, melyek előnyös, illetve hátrányos tulajdonságaik tekintetében megegyeznek a nyersolaj-motorokkal. Üzemköltségük — az üzemanyag majdnem ingyen állván rendelkezésre — alacsony. Szükség esetén, fagázgenerátorral fölszerelve, mint szívógázmótorok is üzembentarthatók. Benzinmotor. Megemlíthető végül, mint szivattyúmeghajtásra alkalmas erőgép, a benzinmotor, mely főleg kisebb, vagj' ideiglenes jellegű telepeken nyer alkalmazást, és pedig mint kisegítő tartalékerőforrás. Könnyen üzembehelyezhető, de üzeme elég kényes és drága. I IV. Általános szempontok a tervezésnél. Talán kissé részletesen foglalkoztam a szivattyúkkal és a meghajtásukra szolgáló gépekkel, de az előadottak ismerete a helyes tervezésnek az alapja, amely nélkül nehéz kiválasztani az adott viszonyok között leggazdaságosabb és amellett üzembiztos átemelési módot. Vizsgáljuk meg ezekután azokat a szempontokat, melyek az átemelésre szolgáló berendezés kiválasztására, beépítési módjára, az egyes szivattyúk teljesítményének és számának megválasztására döntő fontosságúak és így bizonyos mértékig megszabják a tervezés irányát. A csatornázás rendszere, a bekapcsolt terület nagysága, minősége — hegyes v. sík terület —, továbbá a lakosszám, a fejenkénti vízfogyasztás, a lefolyó szenny- és csapadékvíz várható mennyiségi és időbeli eloszlása mind olyan körülmények, melyek az átemelőtelep teljesítményét, a gépegységek számát és elhelyezését, a tisztítás mértékét meghatározzák. Figyelembe kell venni azonkívül a csatornahálózatra kapcsolt ipartelepek számát, nagyságát és milyenségét. Textil, festő-, bőr-, továbbá tejföldolgozó üzemek különösen nagymennyiségű ipari vizet adnak. Fontos továbbá a befogadó jellege — folyó, állóvíz, tenger —, valamint a vészkiömlők teljesítménye, az esetleges tárolási lehetőség mértéke, mely körülmények lényegesen befolyásolják az egész telep általános elrendezését, a tervezés és üzem jellegét. Szivattyúegységek teljesítményének meghatározása. A szivattyútelep, illetve a szivattyúegységek teljesítménye úgy választandó, hogy a szivattyúk esetleg hirtelen növekedő vízmennyiségek átemelését is könnyen és késlekedés nélkül végezzék és a csatornahálózatra káros visszaduzzadás még nagyobb záporok esetén se fordulhasson elő. Több szivattyúegység alkalmazása esetén — különösen körforgószivattyúknál — gazdaságosság szempontjából célszerű, hogy a legtöbbször