Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész)

84 BABOS Z. MAYER L. A Duna völgyében a Rábaszabályozó Társulat, a Szigetközi, Vágbalparti és Ebedfoki Ármentesítő Társulat végzett jelentékeny munkát. Ugyancsak ekkor készült el az ercsi—iváncsai öblözetet és a bezdáni szigetet védő töltés, s az a patin— szondi védővonal is, továbbá teljesen befejezték a Paksi Ármentesítő Társulat 76-8 km hosszú gátjának építését. A Tisza mentén 1890—95-ben készült el a Bács—Torontáli Ármentesítő Társulat 24-4 km és 1894—95-ben a Tisza--Köröszugi Ármentesítő Társulat 28-7 km hosszú védőgátja ; utóbbi később még kiegészítésre szorult. A Körösök völgyében teljesen befejezte védővonala építését a Sebeskörösi és a Felsőfehérkörösi Ármentesítő Társulat, míg a Feketekörös-menti ártéren főleg másodrendű gátakat emeltek. Századunk fordulóján a Tisza völgyében csaknem teljesen, a Duna mentén pedig a kisebb öblözetektől eltekintve szintén nagyrészt készen állott a mentesített árterek védelmére szolgáló töltéshálózat és folyamatban voltak azok a munkálatok, amelyek során a védőgátakat a szabványméretekre átépítették. A XIX. század utolsó húsz esztendeje igen nagymértékben vitte előre az ármentesítések országos fontosságú ügyét. A régebben és az utóbbi évtizedek alatt megalakult számos vízrendező társulat vállvetve dolgozott. Tevékenységük eredményekép 1900-ban már 6,102.162 kat. holdra emelkedett a vízitársulatok érdekkörébe vont és mentesítettnek tekinthető ártér kiterjedése, melyet 6339-2 km hosszban védelmeztek az árvédelmi töltések. Ha arra gondolunk, hogy ez a terület csaknem egyötöd részét jelentette a hazai mezőgazdaság művelhető földállományának, tisztán áll előttünk ennek a rendkívül értékes munkának nemzetgazdasági jelentősége. A most már óriási értéket képviselő árterek biztonságát alapos felkészültségű árvédelmi szervezet szolgálta, amelynek 5334-9 km hosszú társulati távbeszélőhálózat állott rendelkezésére kereken 1000 állomással. A védőgátak feletti felügyeletet 801 társulati gátőr látta el, akiknek az ármentesítő társulatok védővonalaik mentén 675 őrházat építettek. Az árvizekkel kapcsolatos adatok gyűjtésével és az országos vízjelző szolgálat ellátásával 1886 óta e célra szervezett külön hivatal, a földmívelésügyi minisztérium Vízrajzi Osztálya foglalkozott. A Vízrajzi Osztály sok tekintetben úttörő munkásságot fejtett ki, ami nem csoda, hiszen az egész világ legnagyobb mentesített árterét látta el hírszolgálatával. A hazai ármentesítési munkálatok fokozatos előlialadására vonatkozóan az eddig előadott s az alábbi táblázatos összefoglalásunk adatai a mult század utolsó évtizedeiben első tekintetre ellentmondásnak tetsző fejlődést tüntetnek fel. 1840 1850 1860 1870 1880 1890 1900 é V vég é i g A védőtöltések hossza km-ben A társulati ártér kat. holdban 792-1 920.232 1302-1 1,382.473 2488-6 2,668.124 3340-4 3,371.088 4357-8 3,731.053 5363-1 5,262.630 6339-2 6,102.162 Nevezetesen, a védőtöltéshálózat hosszának növekedése távolról sem áll arányban a mentesített ártérként feltüntetett területek nagyfokú emelkedésével. Ezt a látszólagos ellentmondást a műszaki ártérfejlesztések és újabb ártérmegállapítások számlájára kell írni. Az ármentesítési munkálatok első évtizedei-