Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész)

ÁRMENTESÍTÉS EIN К FEJLŐDÉSE 81 nosságban képet alkothassunk magunknak az akkori árvédelmi művek nyújtotta biztonságról, az 1890. évi állapotnak megfelelően röviden megemlékezünk a nagyobb folyóink mentén emelt védőgátak méreteiről és a hullámterek szélességéről is. A folyó neve A korona Oldallejtő hajlása Padka szélessége m A hullámtér szélessége m A folyó neve szélessége m magassága az addig előfordult legnagyobb vízszín felett m víz felé száraz felé Padka szélessége m A hullámtér szélessége m Duna 4 6 1-0 1 : 3 1 : 2 2—4 igen változó Duna

1 0-70—2-0 Vág 1-0—5.5 1-3 1:2, 1:3 1 : 1-5, 1 : 2 2- 3 250—2300 Rába 3—4 1-0 1 : 3 1 : 1-5, 1 : 2 3 400—580 Rábca 3—4 1-0 1 : 3 1 : 1-5, 1 : 2 3 230—470 Nádor csatorna 2 -3 0-5—1-0 1 : 3 1 : 1 Dráva

2 1—3 1 : 1 1 : 1 Száva 1—4 1 : 2 1 : 1-5 Kulpa

3 Temes és Bega 2-35 1 : 3 1 : 2 Tisza

4 4 1-0 1 : 3 1 : 2 4 760—800 Szamos 2-5—4 0-2—1-3 1 : 2 1 : 1 Labore és Borsa 3 1 : 3 1 : 1-5, 1 : 2 Zagyva 3 0-65—1-0 1 : 3 1 : 1-5, 1 : 2 Bodrog eleinte 3 0-3

5 1 : 2-5 1 : 2 Bodrog később 4 0-5—1-0 1 : 3 1 : 2 4 Körösök 4—6 10—1-4 1 : 3 1 : 2 2—4 Maros 0-6—12-0 400—4000 Megjegyzések : 1 Magánosok és községek gátjai. 2 A rendszertelenül épített védőgátak hossza 1890-ben 237-8 km. (Somogy vármegyében 31"7, Baranya vármegyében 1111, Belovár-Kőrös vármegyében 37-ü, Verőce vármegyében 57-4 km.) 3 Hossza 8-3 km. 4 Részletesebben 1. az előzőkben. 5 Az 1876-os nagy víz felett. Árvédelmi gátrendszerünk fejlődésére igen nagy hatással volt az 1888. évi tiszai árvíz, amely minden eddiginél magasabbra emelkedett és helyenként rendkívül nagy károkat okozott . A gátszakadások résein át betóduló víz többek között az alsószabolcsi ártéren 151.000, a Heves—Szolnok—Jászvidéki Ármentesítő Társulat árterületén pedig 70.000 kat. holdat öntött el. Kiderült, hogy az ármentesítési munkálatok hatására a Tisza árvize a töltések között egyre magasabbra emelkedik abban az arányban, ahogyan az eddigi árvíztároló ártéri medencék fokozatosan megszűntek. Igen kedvezőtlenül befolyásolta az árvízszínt a szeszélyesen változó szélességű, helyenként benőtt hullámtér is. Az árhullámok tetőző hozamát növelte a felső vízgyűjtő területeken mult század közepe óta folytatott fokozottabb erdőirtás és emelte az árvízszínt a Tisza alsó szakaszán készült átvágások lassú és kedvezőtlen fejlődése is. így megérthetjük, Vízügyi Közlemények. "