Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész)

64 BABOS Z. MAYER L. még 1827-ben megindult, de a felhasznált földanyag silánysága miatt a már elkészült munkát az árvizek többször szétrombolták. Ugyancsak 1848-ban fejezték be a taktaközi 34 km-es, a tiszaszalók-tiszabői 20'5 km-es, a mindszent-apátfalvi 34-1 km-es és a körösmenti Kunszentmárton-Bökényi csárda közötti 4-8 km hosszú védőtöltés építését, sőt Szegednél is emeltek egy 6-5 km-es védőgátat. Kisebb szabályozási munkálatokat a Körösök mellett is végeztek Beszédes József vezetése alatt. 16. ábra. A Mirho-gát terve. (A M. Kir. Vízrajzi Múzeumban őrzött 47x38 cm méretű eredeti után. Évszám nélkül.) A szabadságharc igen hamar megállította a még alig nekilendült munkát. Széchényi tragikus megbetegedésével a nagyszabású munka elvesztette tervezője után leghivatottabb vezérét is. A Tiszaszabályozás ügye azonban mégsem bukott el Világosnál. Az abbahagyott munkát a Bach-kormány 1850-ben nyílt paranccsal ismét megindította. A rendelet a Széchényi által hirdetett vezérelveket fogadta el, amelyek általában ma is mérvadók : a mederszabályozási költségek az államkincstárt, az ármentesítő munkálatoké pedig az érdekelteket terhelik. A munka felügyeletét egy központi bizottság, a kivitelt 6 osztálymérnöki hivatal (I. Nagyszöllőstől •Csapig. II. Csaptól Tokajig. III. Tokajtól Tiszaörvényig. IV. Tiszaörvénytől Csongrádmegye határáig. V. Csongrád-megye határától Martonosig. VI. Martonostól a Dunáig) végezte. A Tisza mentén folyó munkálatokkal együtt most már a KörösBerettyó vidékén is megindult a tervszerű építkezés.