Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XIII. Vojcsik Lipót: A víz szétosztása

A VÍZ SZÉTOSZTÁSA. írta : VOJCSIK LIPÓT. A termelt vizet, ha a fogyasztóterület a víznyerő helynél alacsonyabb szinten fekszik, a nehézségi erő kihasználásával, eséssel, lia pedig a fogyasztóterület a termelési hellyel egy szintben, illetőleg annál magasabban fekszik, gépi erővel, csőhálózaton át juttatják el a fogyasztókhoz. A fogyasztásingadozások okozta nyomásváltozások kiegyenlítésére, a szivattyúk egyenletes, tehát gazdaságos működésének lehetővé tételére, továbbá vezeték- és géphibák esetére szükséges víztartalék biztosítása végett a hálózatba tárolómedencét vagy medencéket iktatnak. A víznek a termelési helytől a fogyasztókhoz való eljuttatása tehát a csőhálózat és a vízmedencék útján történik. A víz szétosztása nem lehet ötletszerű ; kell, hogy a szükséges mennyiségű víz szállítását mindenkor kellő nyomással biztosíthassuk és közben a víz minősége kedvezőtlenül ne változzék meg. A víztermelőtelepektől kiindulólag egy, szükség esetén több, nagyobb átmérőjű főnyomócső szállítja a vizet a fogyasztóterületre, ahol kisebb-nagyobb átmérőjű elosztóvezetékek vezetik tovább az egyes utcákba. Nagyobb városokban a főcsövekből kiinduló közepes átmérőjű táp-, vagy erősítő vezetékek szállítják a vizet az egyes városrészeknek (l.ábra). Az elosztóvezetékekből kiágazó összekötőcsővezetékek adják tovább a vizet az egyes ingatlanoknak. Az ellátandó terület alakja szerint a vezetékek vagy szerteágaznak és vakon végződnek, vagy egymásba kapcsolódva hálózzák be a várost. (Elágazó, ill. körvezetékes hálózat.) Az elágazó hálózat nem előnyös, mert benne nagy fogyasztás esetén a víz nyomása erősen ingadozik. Ennek elkerülése céljából a vezetéket nagyobb átmérőVízügyi Közlemények. 1. ábra. Főnyomócső, lápvezetékek ós elosztóhálózat vázlata. 32