Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XII. Farkas Imre: A vízszükséglet megállapítása

496 farkas imre előírásoknak megfelelően az átlagos vízszükségletet nem a lakosság száma alapján, hanem fogyasztóegységek után vesszük mi is számításba. Talán ilyen módon biztosabban megközelíthetjük a tényleges vízszükségletet. Figyelembe véve azt is, hogy a mezőgazdasági jellegű városoknak legtöbbjében még csatornázás nincsen, а fogyasztó egységek után számított és az irányelvekben szereplő napi 80—100 literes átlag a valóságot eléggé megközelítheti. Elfogadva az átlagos és fajlagos fogyasztásra javasolt mennyiségeket, hátra van még a várható legnagyobb fogyasztás meghatározása. Ennek a megállapításától függ, hogy a vízmű minden igényt gazdaságosan ki tud-e elégíteni, avagy nem. Lueger összeállította Németország különböző klímájú és csapadékú városainak adataiból a fogyasztásnak az év hónapjai szerinti százalékos eloszlását. A 4. ábrán összehasonlításul közlöm néhány magyar város adatait is. Az ábrából azt látjuk, hogy a havi legnagyobb fogyasztás a legkisebbnek 1-8-szorosa, az átlagnak pedig 1-3-szorosa. Ennek a vízszolgáltató berendezések teljesítménye szempontjából van nagy jelentősége. Nem kisebb a jelentősége a fogyasztás óránkinti változásának sem (5. ábra). A tapasztalat azt mutatja, de az ábrából is láthatjuk, hogy a legnagyobb óránkinti fogyasztás az átlagnak az 1-7-szeresét is eléri. Ezt a többletet víztoronyban vagy medencében tárolhatjuk. A tárolók megfelelő befogadóképessége, a szivattyú teljesítőképességének helyes megválasztása és a szivattyúzás idejének célszerű beosztása sokszor átsegíti a vízművet a rendkívüli fogyasztás válságos napjain, anélkül, hogy a fogyasztás korlátozását kellene elrendelni. Összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a vízmű tervezésének legfontosabb részlete a vízszükséglet célszerű megállapítása. Ez azonban csak akkor megbízható, ha ismerjük, hogy milyen részekből tevődik össze a városok vízszükséglete, miként változik az idők során a város építési módjának, a lakosság igényeinek és az üzem fejlődésének folytán és ismerjük mindazokat a körülményeket és tényezőket, amelyeknek a fogyasztás alakulására hatásuk van.