Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XII. Farkas Imre: A vízszükséglet megállapítása

a vízszükséglet megállapítása 483 a közölt adatok összeállítása óta eltelt 50 esztendő tapasztalatait. Csapadékban gazdag vidéken a fogyasztás kisebb, mint olyan helyeken, ahol a csapadékos napok száma kevés. De jelentős szerepe van a fogyasztás alakulásánál a vízdíj fizetés módjának is. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokon a helyeken, ahol a vizet átalányösszegért lehet használni, a fogyasztás lényegesen nagyobb, mint ott, ahol vízmérő szerint fizetik. Mivel az átalányért való fogyasztásnál az elhasznált mennyiségben törvényszerűséget felismerni alig lehet, a későbbi tárgyalásaink során mindig azokkal az adatokkal fogunk foglalkozni, amelyek vízmérő szerinti elszámolás alapján alakultak ki. A vízfogyasztás kérdésével az előbb említett megállapítás óta igen sokan foglalkoztak. Különösen a régi telepek bővítésének és átépítésének tervezésénél vetődtek fel ezek a fogyasztási kérdések. Ilyenkor látja a tervező, mennyi-mindenféle körülmény befolyásolja a szükséglet kialakulását és milyen helyrehozhatatlan kár származik abból, ha a telep keletkezése óta nem történt rendszeres adatgyűjtés. Azt hiszem nem végzek felesleges munkát, ha ezekkel a megállapításokkal kissé részletesebben foglalkozom. Nézetem szerint megkönnyíti a szükséglet megállapítását, ha annak a vizsgálatából indulunk ki, hogy miből tevődik össze a vízfogyasztás. Az 1929. évi drezdai egészségügyi kiállításon közzétett adatok szerint (Deutsches Нуд. Museum közlése) Németországban az ezirányban folytatott vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a naponkint és fejenkint elfogyasztott 140 liter vízből 1. ivás, főzés, mosogatásra 30 liter 2. mosásra 15 „ 3. klozetöblítésre 15 „ 4. fürdésre, heti egy fürdést véve alapul . 50 ,, 5. ipari fogyasztásra 15 „ 6. közcélokra pedig 15 „ jut. Schönbrunner 1929-ben a bécsi vízműveknél végzett vizsgálat alapján — amely nem általánosítható és nem vihető át más vízművekre is — megállapította a vízfogyasztás alakulását évi és félévi átlagban, továbbá a felhasználás célja szerint és az így kiadódó eredményeket a naponkint és fejenkint átlagosan elfogyasztott 163 liter alapul vételével számítható napi 293.000 m

3-nyi közepes fogyasztáshoz viszonyítva, a következő eredményeket kapta : Évi átlagban 6 téli hónapon át 6 nyári hónapon át Különbség /о m

3 0/ /0 m

3 0/ /о m

3 /о m

3 1. Háztartási fogyasztás 2. Különféle célú fogyasztás 3. Közcélú fogyasztás . 4. Veszteség 39 33 10 18 113.000 97.000 31.000 52.000 37-5 28-5 7-0 17 110.000 84.000 21.000 51.000 40 37 15 18 115.500 108.000 44.000 53.000 2-5 8-5 8-0 1-0 5.000 24.000 23.000 2.000 100 293.000 90-0 266.000 110 320.000 20-0 54.000 31*