Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XI. Molnár Dénes: Az ivóvíz tisztítása

az ivóvíz tísztítása 47» a mechanikai savtalanítások valamelyikével kapcsolják össze. A savtalanítással a légoxidáción kívül elérhető a víznek az oldott vas kiválásához szükséges legkedvezőbb alkalizációja. Az ilyen esetekben alkalmazott nyílt rendszerű vastalanításokmi 1 a savtalanított és levegőztetett víz az oxidáció hatásának biztosítására megfelelő nagyságú reakciós térbe, majd innen nyilt gyorsszűrőkre kerül (5. ábra). A savtalanítás és levegőztetés itt amszterdámi fúvókákkal történik, a nyilt gyorsszűrők öblítése pedig ellenáramú vízzel és a szűrőanyag megmozgatása céljából befúvatott levegővel. Ugyanezt a rendszert alkalmazzák olyan esetekben is, amikor a víz vastartalma részben vagy egészben szerves anyagokhoz van kötve. Ilyenkor a reakciós tér rendszerint nagyobbra van méretezve és a reakciós térbe a szerves anyagok és a vas tökéletes kiválasztása céljából alumíniumszulfátot, vagy egyéb derítőanyagot adagolnak. A vegyes eljárásoknál a savtalanítással egybekötött levegőztetés és a reakciós tér után a víz zárt szűrőbe kerül. Ez az eljárás nagy vastartalmú vizeknél ajánlatos. A nagy vastartalom eltávolítása céljából a zárt szűrő szűrőrétege vastag (6. ábra). A 6. ábrán egy nagy szűrőrétegvastagságú szűrő van feltüntetve, mint egyfázisú zárt berendezés. A vegyes eljárásoknál gyakran alkalmazzák. Különleges előnye ennek az ú. n. Bollmann-rendszernek az, hogy a szűrőanyag a nagy rétegvastagság ellenére is igen jól kiöblíthető. Öblítéskor a tartály közepén lévő cső alsó részén nagynyomású vizet bocsátanak be, amely a szűrőanyagot magával ragadja, a cső felső nyílásán kikerült szűrőanyag pedig újra elhelyezkedik a tartályban. Ilymódon a szűrőanyag teljes egészében átforgatható. 6. ábra.