Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás

442 VEN DL ALADÁR DR. kútvölgy több forrása, a balatonkövesdi patakmenti községi kutak, Balatonarácson a falu kútjai, a köveskáli városkút, stb. Fontos vízraktározó a megyehegyi dolomit és a dolomit alján kifolyó források — id. Lóczy Lajos szerint — gyakran az alatta lévő felső werfeni lemezes mészkőből fakadnak. A megyehegyi dolomitban összegyűlt vizet szolgáltatnak pl. a következő források : a Királyszentistván déli végén és a legelőn levő kút, a vilonyai aszóvölgyi kút, a Balatonfüred községbeli források, Pétfürdő vize. Csár községben a Csabafővíz forrástava (18 C°) több forrásból fakad a megyehegyi dolomitból ; a víz rövid szakaszon malmot hajt. A csőri gróf Somsich-féle parkban 1832-ben Széchenyi István kezdeményezésére fúrt artézi kút Faller Jenő szerint 39-82 m mélységből, ma 120 liter /perc, 19 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat, valószínűleg ugyancsak a megyehegyi dolomitból. A községtől nyugatra mélyített kutató fúrás is 124-8 m mélyen érte el a karsztvizet és 800 liter/per с vizet hoz fel. Inota község nagy forrásai hosszanti és harántirányú törés kereszteződésén fakadnak és Faller szerint összesen mintegy 12 m

3-t szolgáltatnak percenkint. A patak 9 malmot és egy kis erőtelepet hajt. Fontos karsztvíztartó a fődolomit. Igen sok vizet tartalmaz. A vizet alul a felső márga csoport határolja (Veszprém, Rátót, Hajmáskér, Kádárta forrásai és kútjai, a Séd mellékén fakadó források zöme). Csopak és Balatonfüred közt a Balatonba folyó sédeket főként ilyen források táplálják. Ilyen források például : a balatonarácsi Koloskavölgy felső részében több forrás, Balatonfüreden a Siskevölgy forrása, a A'eb'-malom fölött levő forrás, Diszelen a községbeli források. A keszthelyi hévvízforrások a fődolomit meredek leszakadása mellett К—Ny-i és E-D-i vetődések kereszteződésén törnek fel. A tapolcai állomás már fentebb említett artézi kútja vízének egyik részét (24 m

3 óránkint) a dolomitból kapja. A bakonyi középső triász subtridentinus szintjének tűzkőves mészkőrétegei és a füredi mészkő is tartalmaz kevés vizet. A felső triász felső márgacsoportjának közbetelepedett mészkő- és dolomitrétegei is aránylag kevés vizet zárnak magukba. A Mecsek-hegységben régóta ismert a pécsi Tettye-forrás, a középső triász kagylós mészkőből fakadó karsztforrás. A karsztvíz előtör még a kagylós mészkőből Őrfűnél, a melegmányi patakban és a mélyvölgyi patakban. A Tettye napi vízhozama 800 m

3 alá nem száll. A tavaszi hónapokban napi 4000 — 5000 m

3, nagy esők után napi 30.000 m

3-nél is több a vízhozam, de gyorsan le is apad. A melegmányi és a mélyvölgyi forrás egyenként mintegy napi 100 m

3 vizet szolgáltat. Sikondafürdő 418-94 m mély artézi kútja is a kagylós mészkőből veszi vizét (35 C°), naponként 2880 m

3-t (Vitális Sándor adata). A Mecsekben a kagylós mészkőre középső triász wengeni pala és márga telepszik. Ez a vizet nem ereszti át és ez okozza, hogy a karsztvíz különböző magasságban tör ki források alakjában. Németszéken (410 m mély fúrásból) a kagylós mészkőből 300 liter/perc víz emelkedett fel. A Bükkhegység NyÉNy-i irányú peremi törésvonalán emelkednek fel a felső triász mészkő szélén Tapolca-fürdő forrásai. A Tavasbarlang fenekén langyos források bugyognak. A latorcavízfői forrás is karsztvizet szolgáltat. A felnémeti medence fenekén helyenkint jelenlevő triász mészkő, pl. a Berva-forrás környékén, sok vizet tartalmaz, stb. * *