Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás

FÖLDTAN ÉS IVÓVÍZELLÁTÁS 42 Я Ritkábban túlfolyó források alakjában jelentkeznek ezek a források. így Papp Ferenc szerint a Kútleány (Bugyi-hegy területén), hol minden oldalon, körülbelül egyenlő magasságban buggyanik ki a víz. Budapesten a Soroksári-út 158. szám alatt levő gyártelep 111-43 m mély kútja felső mediterránból, a Kerepesi-út 17. szám alatt levő telep kútja javarészben szintén ebből a rétegcsoportból nyeri vizét. Rákosfalva környékén, különösen a Rákos-patak jobbpartján próbafúrások sok helyen megállapították a felső mediterránban kis mélységben (15 — 80 m) a víz jelenlétét. A fővárosi kertgazdaság kertjében (Kerepesi-út 67) 71-4 m mély kútból veszik a vizet. A Soroksári-úton még három kút szintén mediterrán vizet ad. A Ludoviceum-utca 4. számú ház pincéjében levő s az Orczy-kertben ma betömött kút is részben lajtamészkőbe hatolt bele. Kőbányán és környékén elég fontos víztartó az alsó mediterrán kavics és homok. Mintegy 50 fúrt kút kapja egészséges, 12—14 C° hőmérsékletű vizét a burdigalien rétegekből. Ez a rétegcsoport itt 90—460 m vastag. Ilyenek a kőbányai sörgyárak, a Gyömrői-úti kerámiai gyár, a Kammer-féle textilgyár, a Siemens-Schuckertművek, a kőolajgyár, a Gergely-utcai Magyar Fém- és Lámpaárugyár, a rákosi vasúti állomás stb. kútjai. Ezek naponkint összesen mintegy 15.000 m

3-re becsülhető vizet vonnak el ebből a rétegcsoportból. A víz nem emelkedik a felszínre. Bia környékén a középső miocén meszes homok víztartó. Ebből fakad pl. a biai alsó majortól délkeletre lévő forrás. A tétényi fennsíkon a szarmata-mészkő alatt lévő kavicsos homokból a mészkő átfúrásával jutnak vízhez 20 m mélyen a felszíntől. A herceghalmi (1878-ban készült) artézi kút 251-70 m mély. 227-13 m-től kezdve a felső oligocénba van mélyesztve, vizét azonban az oligocén fölött levő (helvétien) mediterrán kavicsos homokból kapja. A víz tükre a felszín alatt 11 m-nyire megáll (Herceghalom 151-8 m magasan terül el a tsz. f.). Mátyásföldön a pannóniai rétegek alatt kisebb mélységben érhető el az alsó miocén víztartó kavicsos homok. (Az 1902-ben fúrt kút pl. 194-30 m mély.) Az alcsuti, 1867 —1870 közt készült 184-33 m mély artézi kút is mediterrán-kavicsból veszi vizét (napi 259-8 m

3). Salgótarján környékén a „fekű kavics" elég bővizű. Oligocén kőzeteink általában vagy csak gyengén vízáteresztők, vagy vizet át nem eresztök. A felső oligocén homokosabb rétegsora kisebb-nagyobb mennyiségű vizet ad. így pl. a salgótarjánkörnyéki glaukonitos homok elég sok vizet tartalmaz, a diósjenői szünidei gyermektelep oligocénból kapja vizét. Vác környékén is víztartalmú ez a homokos rétegcsoport. A Dobogóhegy (Budapest) felső oligocén homokos rétegeiből kismélységű kutakkal vesznek vizet. A szentendrei artézi kút 170—180 m mélységből a felső oligocénból szolgáltat felszálló vizet. A középső oligocén kiscelli agyag általában vízrekesztő. Közbe telepedett homokos rétegei azonban néhol igen gyenge víztartók. A budai márga tulajdonképen vízrekesztő. Repedéseiben azonban bőségesen tartalmazhat vizet akkor, ha az alatta levő kőzetben nagy nyomás alatt levő víz van felraktározva, főként akkor, ha az alatta levő kőzet karsztvizet tartalmaz. Ismeretes pl., hogy a margitszigeti új artézi kút (Magdaforrás) közvetlenül a márga hasadákaiból kapja a vizet. Ez a víz azonban az alul levő karsztos kőzetekből