Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás

436 VEN DL ALADÁR DR. települt rétegek rendkívül sok vizet tartalmaznak. A városi vízmű j ó részben máris innen látja el a szükségletét. Csorna—Kapuvár környékén a pannóniai rétegekbe mélyített kutak mélysége 33 és 460 m közt van. Vizük hőmérséklete 12-5 — 25 C°. (A ma Burgenlandba tartozó Mosonbánfalva mellett a Fertő közelében 14 m mély fúrásból nyertek a pannóniai rétegekből felszökő vizet.) A bővebb vizű kutak 100—340 liter/perc vizet szolgáltatnak : Röjtök, uradalmi kút (térszín 133 m tsz. f.) 33-25 m mély, 340 liter/perc ; Kapuvár, iskola udvarán (térszín 117 m tsz. f.) 200-34 m mély, 210 liter/perc ; Rábapordány, a Fő-utcában (térszín 118 m tsz. f.) 377-6 m mély, 100 liter/perc stb. Veszprém, Vas, Zala és Somogy pannóniai területei forrásokban szegények, és általában az artézi-kutak sem nagyon bővízűek. Néhol a pannóniai rétegek homokjából, vagy a pannóniai rétegek lösz előtti térszíni mélyedéseit kitöltő homokos-lösz aljáról, fakadnak források : Tihany Ciprián-forrás, Balatonaliga állandóan folyó kútja, Kenese mellett az Itatóvonyó felett levő forrás. Erősebb források fakadnak az édesvízi mészkövekből, pl. Nagyvázsony mellett a tálodi kolostorromnál, Kapolcson a falu alatti malomromnál stb. Csórón a községi kutak jórészt a pannóniai rétegekből kapják vizüket, de nyáron erősen elapadnak s akkor a Csabafővíz forrásait használják fel. Szentgotthárdon a vasúti állomás öt kútja közül legfontosabb a III. számú (215-67 m tsz. f.) ; 77 m mély és 1912-ben a térszín fölött 1 m magasan 40 m

3 vizet adott naponkint. A Szentgotthárd és Körmend közti őrházak kútja 42—72 m mély, vízhozamuk 5-63—9 m

3 naponkint. A sárvári állomás (154-46 m tsz. f.) kútja 310 m mély, fel nem szálló vizét 232—243 és 253—259 m mélységből veszi, hozama 230 m

3 naponkint. A celldömölki állomás (132-55 m tsz. f.) 2 kútja 83-5, illetőleg 95-2 m mély és vizük nem emelkedik a felszínre. Hozamuk napi 360 és 264 m

3. A zalaegerszegi vasúti állomás három kútja (64—89 m mély) is aránylag kevés vizű. A kaposvári vízművek ártézi kút j ai 120—450 m mélyek ; a nagyatádi 664, a lábodi 497, a kivadari 443, a szekszárdi két kút 215 és 240 m mély. Az Akarattyán, a Balaton mellett, levő két fúrás mindegyike kifolyó vizet (5 és 6 liter/perc) ad. A többi fúrásból leszívással mintegy napi 46 — 230 m

3 vizet tudnak kivenni. A lepsényi 160 m mély kút (a pósta mellett) 46 m körüli mélységből 4-5 1 vizet ad percenkint. A Tihanyi-félszigeten ifj. Lóczy Lajos szerint a Halászház mellett levő 65 m mély fúrásból 46—57 m mélységből leszívással napi 120—150 m

3 víz nyerhető. Kenesén, az Országos Társadalombiztosító Intézet üdülőtelepének 59 m mély kútja (a fúrás a pannon alatt mészkövön, dolomiton, kvarciton haladt át és az alja fillitben végződik) napi 55 m

3 vizet szolgáltat ; a fővárosi üdülő fúrásai vizüket főként 56—59 m közti mélységből kapják. Balatonlellén a belügyminisztérium számvevőségi csoportjának üdülőtelepén levő fúrás 65 m mély, napi 173 m

3 vizet szolgáltat. Ugyanitt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének üdülőtelepi fúrása is bővizű. A Balaton mentén legbővebb vizű az egyik balatonbogiári fúrás : 107 m mélységből, 12 méteres leszívással napi 242 m

3 vizet ad. Siófokon két helyen, Balatonföldváron egy helyen fúrták át a pannóniai rétegeket. Alattuk szarmata, majd mediterrán rétegcsoporton haladtak át és végül kristályos palákba jutott a fúró. (Itt tehát a triászkőzetek hiányoznak és karsztvíz sem lehetséges.)