Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VI. Lászlóffy Woldemár dr.: Községeink és városaink vízellátása

KÖZSÉGEINK ÉS VÁROSAINK VÍZELLÁTÁSA 411 megoldását. A takarékpénztár erre felajánlotta a városnak, hogy figyelemmel az elsőrendű közérdekre, az építési tőkét minden üzleti haszon nélkül rendelkezésére bocsátja (!), az ügyet előkészítő városi gazdászati szakosztály pedig a „kút-pártiak" oldalára állott. Mégis óriási küzdelembe került, míg az október 13-i képviselőtestületi közgyűlés elhatározta a munka megindítását. A városi főorvos igen alaposan indokolt beszédben mutatott rá arra, hogy hosszúidejű orvosi tapasztalata szerint a nagymérvű gyermekhalandóságnak az egészségtelen ivóvíz az oka. Erre az ellenzéki szónok (városatya !) azzal állott elő, hogy ő is, és a képviselőtestület tagjai is felnőttek ember-korra artézikút vize nélkül, ami azt bizonyltja, hogy Szentesen jó ivóvíz van. Isten ellen való vétek volna ilyen haszontalanságra 30.000 forintot kiadni. Közegészségügyi szempontból a jó ivóvíz inkább ártalmára van az embernek, mint hasznára, mert ő azt tapasztalja, hogy részesei azon a tanyán, ahol jó viz van, mind kibetegedtek, mert sok vizet ittak, míg a másik tanyáján, ahol rossz viz van, mind egészségesek voltak, mert keveset ittak. Élő példákra is hivatkozik s mondja, hogy ha jó ivóvíz nem volna Szentesen, akkor a képviselőtestület egyikmásik tagját sem olyan köpcös termettel, sem ölnyi magassággal nem áldotta volna meg az Isten. A szavazás során 57-en a kútfúrás ellen foglaltak állást és 58-an mellette, a kútépités sorsa tehát egyetlen szavazaton múlt. Ezután hasonló heves harc döntött a kút helyéről. Az első határozat szerint a város díjat szedett volna a vízért. De mikor kiderült, hogy a kútfúrás csak 1-5%-al emeli a községi pótadót, ezt a gondolatot elvetették." Ma már 12.000 felé jár hazánkban a fúrt kutak száma. Számos alföldi község főterén ott áll az ártézi-kút és látszólag kimeríthetetlenül, éjjel-nappal ontja a föld mélyéből felszökő jó vizet : csak érte kell menni. Ez a „csak" ennek a vízellátási rendszernek az egyetlen, de annál súlyosabb hátránya. 100 m-re még el lehet menni a vízért : 2 — 3 perc alatt térül-fordul az ember. De a távolsággal rohamosan növekszik az időveszteség és a vízhordás terhe, aminek első következménye az ártézi vízzel való fokozott takarékosság. Ha tehát a nyílt edényben való vízhordás egészségügyi veszélyeitől el is tekintünk, nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy a házhoz hordott víz használata esetén a nagyobb tisztaságból fakadó közvetett előnyök részben vagy teljesen elmaradnak. Ha pedig a kút távolsága 300—400 m-nél nagyobb, vagyis az egyszeri vízhordás 8—10 percnyi időveszteséget jelent, akkor az egyszerű szegény ember, akinek erre a munkára nincs semmiféle segítsége és akit ész-okok sem hajtanál erre a nagy áldozatra, — lemond az ártézi vízről és tovább fogyasztja az udvarán lévő ásott kút fertőzött vizét. (Különösen, lia az még „jó ízű" is.) A rendszer minden hátránya ellenére nemcsak községekben, hanem városokban is találkozunk a fúrt kutakból való vízellátással. Fúrt közkutak látják el a 80.000 lakosú Kecskemét város belterületét is vízzel. Erre a célra 31 mélyfúrású közkút szolgál, amelyeknek legnagyobb része 80—90 m mély. A kutaknak több mint a felét 1926 és 1929 közt készíttette a város. Ma az a helyzet, hogy 250 méter a legnagyobb távolság, ahonnan a belterületi lakosság minden szempontból megfelelő ivóvizet hordhat. Az ivóvizet leggyakrabban maguk a fogyasztók szállítják kannákban. A tehetősebbek részére élelmes fuvarosok hordják házhoz a vizet 10 literes kannánkint 2—3 fillérért. (Ez köbméterenként 2—3 pengőt jelent!) Elég sok helyen házi víztartály létesült, amelybe kézierővel szivattyúzzák fel a közkútról zárt hordókban odaszállított vizet, és ilymódon táplálják egyszerű házi vízvezetékberendezésüket. Körülbelül 60 magánház a telkén létesített mélyfúrású kútból látja el házi vízvezetékét. A közkutak a tisztiorvosi hivatal állandó felügyelete alatt állanak. Közegészségügyi tekintetben a háború óta soha semmi baj nem volt velük. Tűzeseteknél a városi locsoló-autók szállítják a vizet s a tűzoltás csak akkor sikeres, ha ez a víz kellő mennyiségű. Egyébként a tűzoltóság 200 méter távolságról is