Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - V. Papp Remig: A magyarországi ivóvízellátás adatai

406 PAPP RÉMIG A kutakból való vízellátás elterjedtségére az idézett Statisztikai Közlemények 41. táblázata mutat rá, amely valamennyi lakásnak és azoknak a lakásoknak a számát mutatja, amelyekben vízvezeték van. A táblázat adatait kivonatosan rövid összefoglalásban az alábbiakban közlöm : A lakások száma Hány lakásban van 1930-ban : vízvezeték: Dunántúl 656.218 33.197 (5-1%) Alföld 1,255.380 242.308 (19-2%) Észak 274.991 10.029 (3-6%) Összesen" 2,186.589 285.516 (13-0%) Ebből Vármegyék 1,752.716 57.867 (3-3%) Városi törvényhatóságok 433.873 227.649 (52-5%) Városi törvényhatóságok Budapest nélkül 177.502 30.704 (17-3%) Mivel abban valamennyi szakértő egyetért, hogy a legeszményibb megoldás az, amelynél a víz csak a pohárban lát napvilágot, a föntebbi számadatokhoz — azt hisszük — fölösleges megjegyzést fűzni. Befejezés. A föntebbiekben igyekeztem összefoglalni mindazokat az adatokat, amelyek ma az ivóvízre vonatkozóan a nyilvánosság rendelkezésére állanak. Ha másról nem is, arról bizonyára sikerült képet adnom, hogy az ivóvízellátásra vonatkozó adatgyűjtés sokoldalú, összetett és még egyáltalán meg nem oldott feladat, amelynek elvégzéséről azonban okvetlenül gondoskodni kell. A fölsoroltakból az is látható, hogy az idevágó adatgyűjtés megszervezésére megjelelő szervünk ma nincs, mert a feladatok annyira sokfelé ágazóak, hogy egyetlen hatóság sem vállalkozhatnék tökéletes elvégzésükre. Az Országos Statisztikai Hivatal az idei népszámlálás alkalmával összegyüjthetné a kutakra vonatkozó adatokat, ideértve a mélyfúrású artézi kutakat is. A vízvezetékekre, illetőleg a vízművekre vonatkozó adatokat a M. Kir. Iparügyi Minisztérium állíthatná össze, a körzeti vízvezetékekről pedig a kultúrmérnöki hivatalok adhatnának felvilágosítást. A kutakra vonatkozó adatgyűjtésnél elkerülhetetlen a M. Kir. Földtani Intézet és az Országos Közegészségügyi Intézet véleményének meghallgatása is. Látható, hogy a kérdés megosztottsága és szétszórtsága miatt már a szervezett és szakszerű adatgyűjtés megindításánál is milyen nehézségekbe ütközünk. Ezért is indokolt volna egy olyan összefogó szerv felállítása, mint az Országos Ivóvízellátási Tanács, amelynek egyik albizottsága dolgozná ki az adatgyűjtés elveit és az illetékes hatóságoknak és intézeteknek szakszerű tanácsokat adhatna. Az adatgyűjtő ezzel a kis vázlattal is szeretné hangsúlyozni, hogy a vízellátás országos fontosságú kérdése szervezett és egységes, a vízellátás minden területét egybefoglaló megoldást sürget. Ezt kívánja az ország érdeke is, amely szerint hazánk minden lakosának egyforma joga van a földi élet egyik legnagyobb kincséhez, az egészséges, tiszta ivóvízhez.