Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - V. Papp Remig: A magyarországi ivóvízellátás adatai

404 PAPP RÉMIG Ebben a kérdésben is csupán hivatalos adatgyűjtés révén kaphatnánk tiszta képet. Ez a — talán legelhanyagoltabb — fejezete ivóvízellátásunknak igen érdemes volna arra, hogy bővebben tanulmányozzák és a vidékenkint legmegfelelőbb típus kifejlesztésével további községek sorát juttassák jó ivóvízhez. Az elvi elhatárolás miatt szükségesnek tartom annak a megemlítését, hogy a körzeti vízvezetékek közé csak azokat sorolom, amelyek több magánháztartást látnak el ivóvízzel és vezetékeik közterületen fekszenek. Nem sorolom ide a szorosan vett házi vízvezetékeket, amelyek csupán egy épületet (villát, kastélyt), vagy gyártelepet látnak el háztartási vagy üzemi vízzel. A körzeti vízvezetéktől el nem vitatható a nyilvános jelleg, még ha zárt körre szorítkozik is. c) Mélyfúrású kutak. A hazai ivóvízellátás legjellegzetesebb elemei. Sehol a világon nincs még olyan lakott földterület, amelyen olyan nagyszámú, kizárólag ivóvízszerzésre szolgáló mélyfúrás volna, mint hazánkban és sehol nem veszik ilyen nagy mélységből az ivóvizet. A mélykutak fúrását csak 1913 óta kell engedélyeztetni és ezért még ma sem tudjuk, hogy hány mélyfúrású kút van hazánkban. 1918-ban a M. Kir. Földtani Intézet törzskönyvében 3040 mélyfúrású kút adatait tartották nyilván. Dr. László Gábor az 1930-as évek elején körülbelül 6000-re tette az artézi kutak számát. Az újabb időkben végzett rendszeres hidrogeológiai felvételek alapján dr. Schmidt Eligius Róbert már körülbelül 11.000-re becsüli a számukat. Igen sok vidéken már 20—40 m mélységből jó minőségű és kellő mennyiségű vizet lehet kapni (Kecskemét). Szentesen a város területén fúrt 100-nál több kút átlagosan 200 — 380 m mélységű. Hódmezővásárhely területén 500-nál több kút van, mélységük 200—450 m. Vannak azonban ezeknél jóval mélyebb artézi kutak is : Hajdúszoboszló, II. sz. kút 2032 m, Tard 1831 „ Debrecen I. sz. kút 1738 „ Tiszaberek 1500 ,, Karcag 1224 ,, Nagyhortobágy 1115 „ stb. Néhány évvel ezelőtt egy francia szaklap egy ottani, 900 m körüli mélységű kútról azt írta, hogy talán az egyetlen ilyen mély kút a világon, amelyet vízszerzés céljából mélyítettek le. A szerző nyilván nem ismerte a magyarországi helyzetet. A kutak vízhozama tág határok között változik, percenkint 30—1100 1. Igen sok kút csekély vízhozamának és korai elapadásának oka a szakszerűtlen fúrás és megépítés. Ami az artézi kutak nyomómagasságát illeti, a kutak nagyobb része nem ad a föld felszíne fölé emelkedő vizet, azonban a víz csekély mélységből kiemelhető. Dr. Schmidt az Alföldön számos olyan artézi kutat talált, amely fölé kútágast építettek. A nagy mélységből fölszálló vizet a felszín alatti 5—6 in mélységből ezzel emelik ki.