Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - IV. Tomcsik József-Jendrassik Aladár: Az Országos Közegészségügyi Intézet munkássága az ivóvízellátás terén

390 tomcsik józsef és jendrassik aladár fuvarköltségekben is sokat takarítottunk meg. Hasonló eredményeket értünk el kisiparosok alkalmazásával az aknás kutaknál is, amelyeknél az állami kiadások 300 pengő körül mozogtak. így saját céljaink elérése mellett a kútépítési szakma kisiparosait is jelentős munkaalkalmak nyújtásával tudtuk támogatni. Az 1938. év végéig készített kutak számáról a 3. ábra tájékoztat. A kútépítésekre évenkint fordított költségeket a 4. ábra tünteti fel. Összesen 783 vízszolgáltató berendezés készült el mintegy 1,000.000 pengő költséggel. Ezek közül 27 forrásfoglalás, 10 vízelvezetés, 392 ásott kút, 4 vert kút, 350 fúrott kút volt. A viszonylag kis összegből az egész ország területén szétszórtan, tehát nehéz körül3. ábra. Évenkint készített kutak száma. (a = fúrott kút, b=egyéb) 4. ábra. A kútépítésre fordított évenkinti összegek 1929—1938. mények között készített kutak nagy száma az aránylag kis műszaki személyzethez képest az előbb említettek figyelmen kívül hagyásával is jelentős műszaki eredmény. Az elvégzett munka nagyságát a legjobban az 5. és 6. ábra érzékelteti. Az ábrák a különböző évek során beépített betongyűrűk, illetve csövek hosszát mutatják. A felsorolt kútépítések közül egyedül 1937-ben 256 kút, stb. készült el, ami arra mutat, hogy Intézetünk jól megszervezett munkájával a falusi ivóvízellátás teljes rendezését is rövid időn belül sikeresen végre tudja hajtani, ha erre megfelelő anyagi fedezetet kap. Az elért eredményekre támaszkodva, az Országos Közegészségügyi Intézet hivatottnak érezte magát arra, hogy részletes tervezetet készítsen a magyar falvak ivóvízellátásának teljes megoldására. A terv elkészítésénél a vízvezetékes ellátásra alkalmas 210 város és városias jellegű község egyelőre figyelmen kívül maradt. Korábbi tapasztalatok, továbbá a helyszíni szemléken szerzett és a kútkataszterben rendelkezésre álló adatok kellő pontosságú, részletes előirányzat elkészítését tették lehetővé. Irányelvül az szolgált, hogy minden 1000 lakosnak legalább egy jóvízű közkút álljon rendelkezésére és a belterületen senki se lakjék ilyentől 500 m-nél távolabb. Ez a gyakor-