Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek
364 JANKÓ-BREZOVAY MIKLÓS felvételei alkalmával éppen a völgyzárógátak elhelyezése lesz az a kérdés, amely némelyik erőtelepnél nagyobb változást fog szenvedni. Hiszen a völgyalakulaton kívül az alapozás és oldalbekötés kérdése az, amely a végleges elhelyezés tekintetében döntő szerepet játszik. Ez pedig az ily r nagy horderejű, mások érdekeit könnyen sértő, tehát a legnagyobb óvatosságot igénylő építményeknél esak alapos előtanulmányok és megfontolása útján állapítható meg. Tanu'mányom végeredménye gyanánt azonban teljesen nyugodt lelkiismerettel merem azt a következtetést levonni, hogy országunk erőteljesebb gazdasági fejlődésének kérdésében a máramaros-ugocsai vízierők elsőrendű szerepet fognak már a közeljövőben is játszani, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a nagy erőtelepeknél a mésztömegek közelvoltát, mely körülmény lehetővé teheti azt, hogy az áramfölösleg mésznitrogénnek, vagy salétromsavas mésznek, e két, országunkra nézve annyira fontos és eddig csak drágán beszerezhető műtrágyafélének gyártására fordíttassák. Vízierőtelepeink az erdőségek és sótermelés felhasználásával hatalmas kémiai ipartelepek építését tennék lehetővé. A fa- és papnipar fejlesztése, s az összes vasútvonalak villamosítása oly nagy országos érdek, mely a vízierőtelepek segélyével könnyen kielégíthető. Végeredményben pedig mindez hatalmasan emelné országunk külkereskedelmi méilegének aktivitását. Az ilymódon megtakarított kőszén és kőolaj pedig ezentúl már kiviteli cikk lehetne. Ha a tervezett víztárolásokat elsősorban is a Nagy-Alföld öntözésével kell kapcsolatba hoznunk, nem szabad azonban mellőznünk annak figyelembevételét sem, hogy a tározott vízben nagy energia rejlik, melynek villamos áramra történő átalakítása módot nyújt nekünk aria, hogy a völgyzáiógátak hatalmas költségeit sokkal előnyösebb módozatok mellett törleszthessük, mint az esetben, ha azokat kizárólag az öntözés tartalékvizének biztosítása végett építjük meg. Az ismertetett víztárolások és vízierőtelepek közgazdasági jelentősége és övedelmezősége csakis akkor fog teljes mértékben érvényesülni, ha azokat egyidejűleg állítjuk az összes hasznosítási lehetőségek szolgálatába. Tehát az árvizek visszatartását, az erőtelepek és az alföldi öntözések nyári üzemvizének tarozását, végül pedig a villamos energia termelését kell számbavenni és ezeket olymódon összekapcsolni, hogy ezáltal a Kárpátalján létesíthető vízierőművek gazdasági előfeltételei biztosítva legyenek. E tekintetben azonban nemcsak az államra kell támaszkodnunk, hanem a magántőkének megmozdulására is számítani kell, mert csak ezáltal volna egy nagyon fontos cél — Kárpátalja ipaiosítása — elérhető. Az állam, illetőleg a magántőke által építendő vízierőtelepek azonban célszerűen csakis előre átgondolt általános terv alapján volnának engedélyezhetők, mert ellenkező esetben egyes - - kedvezően kiválasztott — vízierőművek a legjobb tervszerű vízierőkihasználást .'ényegesen csökkenthetnék. Jelen tanulmány célja éppen az, hogy az egyes vízfolyások legcélszerűbb hasznosításáia általános elgondolást adjon, amelyet a vízierőtelepek engedélyezésénél az illetékes hatóságok is figyelembe vennének és csak olyan tervezetet engedélyeznének, mely 7 a vízierők általános hasznosításának kerettervébe beillenék.
