Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek

A MÁRA MAROSI ÉS UGOCSAI VÍZIERŐK 353 XLIII. sz. erőtelep. Németmokra község felett épülne a 2,000.000 m

3 tározású völgyzárógát a Mokránka folyón, a Janovec patakon pedig a jelenlegi vadászlak alatt egy 1,000.000 m

3 tározású. Mindkettőtől betoncsővezeték haladna a két vízfolyás egyesülésénél tervezett gépházig. A Mokránka gyűjtőterülete a gát felett 108 km

2, a Janovec pataké pedig 32 km

2, mindkettő a XLTI-höz hasonló. Lefolyó átlagos vízmennyiség a Mokránkán 2-2 m

3/sec, a Janovecen pedig 0-4 m

3/sec. Nyomócső esése a mokránkai vezetéknél 104 m, a janovecinél pedig 150 m. Együttes hasznos lóerők száma 2900. Költségelőirányzat = 4,500.000 P. XLIV. sz. erőtelep. A Bertianka és Plaiska patakok egyesülése alatt épülne egy völgyzárógát 5,000.000 m

3 tározással, melyből egy betoncsatorna vezetné az üzemvizet, 60 m esésű nyomócsővel, a Teiesulka völgyében épült gépházhoz. A patakok gyűjtőterülete 104 km

2, teljesen a XXXIX-hez hasonló. Átlagos vízmennyiség 2-2 m

3/sec. Hasznos lóerők száma 1400. Költségelőirányzat = 2,800.000 P. XLV. sz. erőtelep. Ennek a tervnek alapgondolata Lux Árpád, jelenleg Ungvárt lakó ny. főerdőtanácsostól ered, aki 1911-ben, mint a bustyaházai m. kir. erdőhivatal mérnöke, hívta fel a figyelmemet erre a megoldási a. Tarackraszna község felett, úgy a Tarac-folyón, mint a Krasznisora patakon 1 1 völgyzárógát építendő, s ezeknek medencéit 1300 m hosszú alagút köti össze. A gátak koronamagassága 502 m Adria szintje felett. A két gát együttvéve 140,000.000 m

3 tározással bír. A Krasznisora gátjától jobbra indul ki a 10.700 m hosszú üzemvízalagút, mely egy kezelőmedencében végződik s az üzemvíz 97—145 m közt változó nyomással jut a Dombónál épült gépházba, melytől nyilt alvízcsatorna vezet a Tarac folyóba. A gyűjtőterület a gátak felett 760 km

2, 450—1792 m magassággal. Kárpáti homokkő, erdővel borítva. Csapadékminimumok : Németmokrán (1917) 1022 mm, Királymezőn (1917) 1039 mm, Felsőszinevéren (1917) 1024 mm, Bruszturán (1908) 1022mm, Turbáton (1909) 1190 mm. Ezek az 1908—1917. években észlelt minimumok. Átlagértékük 1060 mm. A lefolyó vízmennyiség egy év alatt 483,360.000 m

3, melyből a gátudvarok évente 3-4-szer tudnak megtelni. A lefolyási tényező 60%. Átlagos vízlefolyás 15-3 m

3/sec. Napi vízszükséglet 18 órán át 13 m

3/sec, 6 órán át pedig 41 m

3/sec. Hasznos lóerők száma 13.450—63.400 között. Költségelőirányzat = 36,500.000 P. XLVI. sz. erőtelep. Nyéresházától délre a Lonka (Lozsánka) patak beömlése alatt duzzasztómű épülne, mely a folyó vizét a jobboldalt kiágazó nyilt műcsatornába terelve, s felvéve a Vulcancsik patak vizét, Irhóc község felett 8 m eséssel vezetné a gépházba. A felső tározások megengedik, hogy az üzemvíz 10—15 m

3/sec közt mozoghasson. A felső érték főleg esti csúcsteljesítménynél vétetnék igénybe. Hasznos lóerők száma 860—1390. Költségelőirányzat = 1,300.000 P. XLVII. sz. erőtelep. A XLVI. sz. erőteleptől lefolyó 10—15 m

3/sec üzemvíz a Tarac jobbparti magaslatain halad tovább, betonozott nyilt csatornában a Kiskirva alatt épülő gépházig, amelynél 36 m eséssel jut a turbinákra. Hasznos lóerők száma 3800—5700. Költségelőirányzat = 4,900.000 P. A Tarac folyóba beömlő Teresei és Lonka (Luzsánka) vízfolyások kedvezőtlen esésviszonyaik, völgyüknek sűrűn lakott volta s a tározások nehézségei miatt tervezésre nem alkalmasak s ez oknál fogva ezekkel nem foglalkozom. Vízügyi Közlemények. 23