Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek

344 JANKÓ-BREZOVAY MIKLÓS Az illető vízfolyás vízgyűjtőterületének nagysága, magassági fekvése, geológiai alakulata, erdős vagy kopár volta a legközelebbi csapadékmérő állomásoknak adataival egybevetve fogja az átlagban rendelkezésre álló vízmennyiséget megadni, mely további számításaink alapjául szolgálhat, befolyási tényezők gyanánt a Bogdánjy Ödön „Vízierők" c. műve I. kötetének 260. oldalán szereplő adatokat vettem fel. A létesíthető tározások által kikerülhetőknek tartom a legalacsonyabb vízállások hátrányos hatásait, ami a jövedelmezőség elérésének már hatásos előmozdítója. Általában pedig a tározást nem tekinthetjük egyedül amaz erőtelep kiegészítőjének, amelyhez szerkezetileg tartozik, mert az általa gyűjtött víz még más, lejebb fekvő erőtelepek vízmennyiségét is kedvezőbbé teheti, sőt a folyók felsőbb mellékvizein létesített kisebb víztárolók együttes hatása magán a főfolyón is oly kedvező vízjárást idézhet elő, amely lehetővé teszi, hogy a főfolyó alsóbb szakaszain oly vízierőtelepek is megtervezhetők legyenek, melyek megépítése a felső víztárolók nélkül nem volna gazdaságos Ha még a víztárolók és duzzasztóművek eséscsökkentő hatásának a felsőbb vízfolyások hordalékmozgására való kedvező befolyását is figyelembe vesszük, az alább részletezendő erőtelepeknek létesítését még vízszabályozás szempontjából is kedvezőnek kell tartanunk. A tervbevett víztárolások egyúttal szerves kiegészítőrészét adhatják a tervezett nagyalföldi öntözésnek, valamint a Tisza folyó hajózhatási kérdésének is, miután a vízjárás változása a Tisza folyó eddigi kisvizét is lényegesen szaporítani fogja. Ott, ahol csak kis vízfolyásokról van szó, arra törekedtem, hogy lehetőleg több ilyennek vizét vezessem egy közös erőtelepre. Kerülni iparkodom a túlhosszú nyomócsöveket, miután ezek az aránytalan költségen kívül még nagy nyomásveszteséggel is járnak. A turbinákat 80% hatásfokkal számítottam. A vízerőtelepek alkotórészei : a völgyzárógátak, duzzasztógátak, felső vízcsatornák, vízvezető istolyok és alagutak, acélnyomócsövek, gépházak és alvízcsatornák lesznek. Ezek kiegészítői az árapasztók, ülepítőmedencék, vízelosztókamrák, hidak és más műtárgyak. A zordabb teleket tekintve, nyílt vízvezetőcsatornákat csak ott terveztem ahol nagyobb vízmennyiségekről van szó. A magasabb hegyvidéken a befagyás elkerülésére általában földdel fedett, zárt betoncsatornákat terveztem felsővízcsatornáknak. Ahol pedig ezek helyett kis költségtöbblettel istolyokat alkalmazhattam, ilyeneket terveztem, mert ezek segélyével a völgyzárógátak fölött rendelkezésre álló víznyomást is kihasználhattam a turbináknál, miáltal a telep áramtermelőképességét lényegesen fokozhattam. Hasonló célt szolgálnak a vízvezető alagutak is. Ilyeneket azonban csak nagyobb vízmennyiségeknél alkalmaztam. Tanulmányom keretén belül nem teszek részletes javaslatot a hordalékmozgás szabályozására, annyit azonban már most meg kell jegyeznem, hogy ezt a kérdést alaposan csak a hegyi vízfolyások (torrensek) szabályozása oldhatja meg. Enélkitl a völgyzárógátaknál végzett hordaléklebocsátás is csak időleges megoldást fog nyújtani. Az egyes vízierőtelepek alábbi leírásánál, a szerves összefüggés érdekében, egyes vízfolyások környékét fogom csoportosítva összefoglalni.