Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - VI. Szakirodalom

332 SZAKIRODALOM Ezen 3 évig tartó ideiglenes üzemi idő leteltével az öntözési berendezések véglegesen át lesznek adva a csatornaszövetkezetnek, mely köteles az adminisztrációt átvenni és megkezdeni az öntözési díj szolgáltatását évi 6%-os kvóta fizetésével, mely megfelel a beruházás 5%-os kamatának és 1%-os törlesztésnek 36 és % éven keresztül. A fentemlített törvénynek megfelelően az állam 1928 óta 21 öntözőművet létesített és tart üzemben 142.000 hektár öntözésére, melyből jelenleg kereken 91.000 hektárt öntöznek. A munkálatok költségei 71 millió chilei pesot (kereken 8 millió pengő) tettek ki. A munkálatok 11 csatornarendszert és 10 tárolómedencét foglalnak magukban, melyekből 9 öntözőmű már átadatott a csatornaszövetkezeteknek, a többi pedig még az állam kezelésében lévő ideiglenes üzem alatt áll. A jelenleg tárgyalás alatt álló új öntözési törvény nagyobb segítséget biztosít az öntözőgazdáknak, amennyiben az egyéb feltételek meghagyásával (3 évi ideiglenes üzem) a törlesztési időt 47 évben állapítja meg 1%-os törlesztéssel a negyedik esztendőben, 2%-al az ötödik, 3%-al a hatodik és 4%-al a hetedik és a következő években, fenntartva természetesen minden részvényes régi jogait az állam által létesített öntözőmű keretén belül. Az állam által létesített táróiómecipncék közül említésre méltók : 1. A Recoleta-medence, melynek 46 m magas és 815 m korona-hosszal bíró földgátja vasbeton középrésszel 95 km

3 vizet tárol. A medence vize 22.520 részvényre oszlik, melyből 3920 régi szerzett jogokra esik, a fennmaradó 18.600 új jegyzésű részvény 12.000 hektár öntözését teszi lehetővé. A számítások szerint minden részvényre 1120 chilei peso (kereken 130 pengő) esik az állami beruházásból ; 2. A Caritaya-medence 38 m magas és 156 m korona-hosszúságú terméskő gátjával 42 km

3 vizet tárol ; 3. A Cogoti-medence, mely 12.000 hektár öntözését teszi lehetővé. A terméskő- és vasbetongát magassága 82 m, korona-hossza 100 m. Az állam által létesített többi duzzasztógát legnagyobbrészt kis magasságú földgát 2—10 km

3 tárolási képességgel. Az öntözőcsatornák közül említésre méltók : 1. A Lajta-csatorna, 29 km hosszal és 42 m

3/mp vízszállítóképességgel 40.000 hektár öntözésére ; 2. A Melado-csatorna, 28 m

3/mp vízszállítóképességgel 30.000 hektár öntözésére. A csatornához tartozó öntözőrendszer 1937. évi termelési beosztásában 1734 tényleges „öntöző" volt kimutatva, egyenkint 15 lit./mp vízmennyiséggel. Chile energiagazdálkodásában nagy szerepe van a vízerőkihasználásnak. A jelentékenyebb telepek közül felemlíthetők : 1. A Queltehues vízerőtelep, mely 210 méteres esést használ ki egy terelőgát útján. A felhasználásra kerülő víz 12 km hosszú csatornahíd és 14 m'/mp normál-kapacitású, 3500 m hosszú alagúton keresztül jut el az elosztókamráig. Említésre méltó a terelőgát energiatörőberendezése, mely 25 mm vastag kaucsuk lemezekkel van borítva a kimosás megakadályozására. A csatornaalagút végén lévő elosztókamra 9000 m

3 víz tárolását teszi lehetővé. Az erőtelep kapacitása 39.000 kW. 2. A Maitenes vízerőtelep 180 méteres eséssel és 11 m

3/mp üzemvízzel 24.000 kW energiát szolgáltat. Mindkét erőtelep a Chilei Villamosművek rendszerébe tartozik, mely az ország energiaszükségletének 80-%-át szolgáltatja. A villamosművek 110.000 kW kiépített energia felett rendelkeznek, melyből 65.000 kW vízierő és 45.000 kW hőerőtelep útján kerül a 110.000 V feszültségű nagykiterjedésű erőátviteli hálózatba. Az 1936. évben kidolgozott új energiagazdálkodási terv 12 év alatt az ország energiaszükségletének 2/

3-át fosja vízierőtelepek útján biztosítani. Az erre vonatkozó tervezetek és kiviteli munkálatok már folyamatban vannak. Fei gier István