Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - V. Pogonyi György: Folyóink vízjárása 1938. évben, a hó és jégviszonyok a Duna medencéjében 1938-1939 telén

328 POGONYI GYÖRGY С) HÓ- ÉS JÉGVISZONYOK A DUNA MEDENCÉJÉBEN 1938—1939 TELÉN. A Duna, Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén 1938—1939 telén előállott hóviszonyokat Bajorországból és Csehszlovákiából nem közölhetem. Bajorországból azért nem, mert a bajorok eddig sem, tehát az elmúlt télen sem küldtek hó jelentéseket ; ez egyébként sem fontos, mert a bajorországi hóolvadásből és esőből származó vízmennyiség a Duna vízállását lényegesen nem változtatja meg. Csehszlovákiából pedig a bekövetkezett politikai átalakulás miatt nem kaptunk jelentéseket. Az adatok hiánya különösen a rutén földről nagy bizonytalanságot okozhatott volna a Tisza tavaszi árvizeinek várható ismerete szempontjából, de szerencsére a Tisza vízgyűjtőjében nem volt olyan mennyiségű hóréteg, melynek nem ismerése kellemetlen meglepetést hozott volna. Hóviszonyokat tehát csak az Ausztriával megnagyobbodott Német-birodalomból és Erdélyből közlöm. A jégviszonyokat a Dunára, Tiszára és ezeknek már a visszacsatolt felvidéki magyar területre eső mellékfolyóiról is adom ; a szomszédos államok területén lévő mellékfolyók jégjárási viszonyai a nálunk várható vízállásokra nincsenek befolyással. A téli hidrológiai viszonyok személtetésére a jól bevált különleges térképet használtuk. A szomszédos államok által beküldött jelentésekből minden vízfolyáson, annak vízgyűjtőterületén kiválasztottunk jellemző észlelési állomásokat. Az állomások közül egyet a vízfolyás völgyében az alsó, egyet a középső, egyet a felső szakaszon, egyet pedig a vízgyűjtőterületen lévő hegyeken vettünk figyelembe. Az állomásoknál egy kis, kellő rovatokkal ellátott papírszalag van a térképre ragasztva, ahová a beérkezett adatokat különböző színnel a megfelelő rovatba feljegyezzük. A térképpel azt értük el, hogy mind helyszínileg, mind időbelileg mindenkor leolvashatják a hidrológiai állapotra vonatkozó adatokat és azoknak változásából a következtetéseket levonhatják. A papírszalagon fel van tüntetve az idő, a jégjárás, a jég és hó vastagsága cm-ben, a hőmérséklet C.-ban és végül az eső mm-ben. E térkép alapján a hidrológiai viszonyokat az alábbiakban ismertetem : HÓVISZONYOK. Ausztriában. Az Inn völgyében Landecknél 30, Innsbrucknál 19, Braunaunál 29 cm, a Salzach völgyében a gleccserterületeken Sonnblicknél 495, Böcksteinnél 40, Smittenhöhénél 100, Wagramnál 114, míg az alsóbb területeken Kiimlnél 49 és Salzburg környékén 30, a Traun völgyében Goisernél 73, Welsnél 33, Gösslncl 128, Kirchdorfnál 24 cm, az Enns völgyében St. Nikolainál 31, St. Gallennál 98, Obertauernél 215 és a torkolathoz közeleső Steir állomáson 29 cm volt a hóvastagság. A Dráva völgyében Inner-Willgartennél 97, Matreinnél 71, Ober-Tillachnál 120, Heiligenblutnál 45, Lienznél 95, Ober-Vellachnál 51, Klagenfurtnál 25, Freisachnál 30, St. Paulnál 41 cm volt.