Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész)

ÁRMENTESÍTÉS EINK FEJLŐDÉSE 33 Poprád, Zsil, Olt völgyei, sőt a Vaskapu is, amelyen keresztül a későbbi Duna előde tört utat magának kelet felé. Mai folyóink felső völgyszakaszainak története tehát nem egy esetben patinásabb, mint alföldi folyóinknak a csak jóval később szárazra került, lassan feltöltődött tengerfenéken kialakult alsó szakaszaié. A harmadkor derekán (a miocénben) a Tisia fennföld összetöredezett és süllyedésnek indult. Hazánk felett lassan átvette uralmát a medence-korszak. Az óriási sziklahát lesüllyedésével kapcsolatos peremgyűrödés folytán fokozatosan kialakult a Kárpátok mai határozott víz választó vonala. Az eddig kifelé törekvő vizek jórészt irányt változtattak és a képződő új medence belseje felé találtak lefolyást. 2. ábra. Magyarország szigetcsoportja a Mediterrán-tengerben (középmiocén). 1. Tisia-tenger, 2. Kimmeriai-tengeröböl (Havasalföld). 3. Az Alpesi- és a Carpatiai-tengerszoros, 4. Turáni-tenger, 5. Az Ős-Elbe, 6. Az Ös-Rajna, 7. Apennini-félsziget. 8. Adria, í). Cor-Sardinia-szigete, 10. Tyrrhenis-szigete, 11. Aquitaniaitenger, 12. Germaniai-tenger. (Prinz Gyula : Magyar Földrajz, 90 old. Magyar föld, magyar faj. I. kötet.) A medence idővel a környező tenger színe alá süllyedt, mire a Vaskapun, később pedig az Alpesek nyúlványai és a Kiskárpátok között kivájt második kapun át elöntötte a mélyföldet a tenger. (2. ábra.) A tenger alá került mélyföldre a feléje irányuló folyók a hordalék hihetetlen tömegét szállították és ezzel megkezdődött a versenyfutás az állandó süllyedés és a feltöltődés között. Az Alföld állandó süllyedését, amely köztudomásúan ma is tart még, nemcsak a hegyi folyók feltöltő törekvése, hanem egész Közép-Európa általános emelkedési folyamata is ellensúlyozta. Végül is a korábban sós jellegű tenger lassanként édesvizű tóvá alakult, mert a fokozatos emelkedés folytán a tengerektől elzárt területre a feléje igyekvő folyók, — így az Alpesek felől jövő Duna is, — sok édesvizet hoztak. A harmadkor legvégén az általános emelkedés és feltöltődés következtében hazánk középső része is a tenger színe fölé emelkedett, a Pannóniai-tenger helyébe a levantei tavas fenék lépett, a mai Balatonra és Fertőre emlékeztető, de sokkal nagyobb kiterjedésű nyiltvizek, mocsarak és semlyék egymásba folyó terjengése. A diluviumban a belső medence vizei szabad lefolyást találtak a tenger felé. A Duna őse ismét megváltoztatta folyásának irányát, immár végleg kelet felé. (3. ábra.) A természeti erők elvégezték csodás alakító munkájukat ; adva volt a helyzet a Vízügyi Közlemények. 3