Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon
308 BOROS TIBOR az év folyamán lényegesen változik. A XVI. táblázat megmondja, hogy a 4—12 napos száraz időszakok az összeseknek hány százalékát teszik ki az egyes országrészekben és országos átlagban az év egyes hónapjaiban. Az Alföldön figyelemreméltó, hogy júliusban a rövid időszakok százalékos arányszáma jóval kisebb, mint a Dunántúl, tehát nagyobb a hajlam a hosszabb szárazságokra. Még feltűnőbb az eltérés, ha csak a 4—6 napos, tehát egészen rövid száraz időszakokat nézzük : a Dunántúl júliusban minden 100 száraz időszak közül 60 ilyen egészen rövid, a Tiszántúl csak 46, a többi tehát hosszabb. XVI. TÁBLÁZAT. A bővített száraz időszakok hány %-a 4—12 napos ? Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. Közép Dunántúl 75 79 83 86 86 87 89 88 75 76 82 85 83 D.-T.-köze 77 74 76 84 84 85 83 83 72 71 76 86 79 Tiszántúl 81 76 71 83 83 88 84 85 70 72 78 86 80 Hegyvidék 73 70 73 72 85 87 85 88 74 74 75 85 79 Ország .. 78 76 76 84 85 87 85 86 73 73 79 86 80-7 A 8. ábra felső görbéi mutatják, hogy 100 száraz időszak közül hány a 13—20 napos. A tavaszi hónapok eléggé egyenletesek, ellenben júliusban és augusztusban erősen kifejeződik az Alföldnek a hosszabb száraz időszakokra való hajlama a Dunántúllal szemben. Szeptemberre és októberre országszerte felszökik a hosszú száraz időszakok számaránya. A 20 napnál hosszabb, bővített száraz időszakok százalékos eloszlása (alsó görbék) nagyon hasonlít az abszolút száraz időszakok százalékos eloszlásánál tapasztalt évi menethez (3. ábra). A legtökéletesebb képet a bővített száraz időszakok térbeli és időbeli eloszlásáról akkor kapjuk, ha a B) pontban követett eljáráshoz hasonlóan kiszámítjuk, hogy hány százalék valószínűsége van annak, hogy valamely nap beletartozzék egy bővített száraz időszakba. A kiegyenlítettebb anyag lehetővé teszi, hogy a valószínűségek térbeli eloszlásának képét minden egyes hónapra megszerkesszük (9. ábra). A januári térképen feltűnő a Dunántúlnak, különösen pedig nyugati részének nagy szárazsága. (Erre a jelenségre egyébként már több ízben rá kellett mutatnunk.) A Duna völgyében fekvő Magyaróvári sokkal kisebb a száraz időszakok valószínűsége. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy az időjárás szakaszos lefolyásának, vagyis a cikloncsaládok elvonulásának következtében a szabályos időközökben hozzánk is eljutó melegebb levegő inkább tud a Duna völgyén behatolva az északnyugati szögletben (Sopron, Magyaróvár) csapadékot előidézni, 8. ábra. A bővített száraz időszakok hány százaléka 13—20 napos, ill. 20 napnál hosszabb ?
