Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - II. Trummer Árpád: Víziútjaink fejlesztése

VÍZIÚTJAINK FEJLESZTÉSE 31 széles rétegeinek állandó foglalkoztatását jelenti. Egyedül a Duna Tisza-csatorna 17-5 millió köbméter földmozgósítást és 4 millió munkásnapszámot jelent, vagyis 1200—1500 földmunkás állandó foglalkoztatását . Talán nem kell külön kiemelnem, hogy az alföldi kubikos munkásnép számára milyen kedvező létfenntartási lehetőséget jelentene az, ha víziútaink fejlesztésére sor kerülne. Általánosságban a vízimunkálatok tagadhatatlan szociális jelentősége a városi építkezésekkel, sőt az útépítésekkel szemben is az, hogy azoknál aránylag kisebb hányad esik az anyagokra és iparcikkekre. Nem kétséges, hogy az utóbbiak termelése és előállítása is szoigos munkáskezeket kíván, ezek foglalkoztatása azonban mégsem olyan közvetlen hatású, mint a vízimunkák földmozgósításainál, kőmunkáinál és rőzseműveinél. Az utóbbiaknál kifizetett pénz nagyon sok esetben vállalkozó közbejötte nélkül közvetlenül jut a munkás kezébe, míg a gyáriparnál a kifizetett munkabér az ipaii termék árának csak tört része, nagyobb részét pedig az anyag ára, az igazgatás és a közvetítő kereskedelem emészti fel. Befejezésül talán nem lesz céltalan mégegyszer kiemelnem, hogy víziútaink fejlesztésének szüksége — legalább is az előadott mérsékelt igényű keretben — máiis fennáll. Sürgeti azt éppúgy belső gazdasági he yzetünk, mint a szomszédos nyugati országok töiekvéseihez igazodni kc'nyszeiülő külkeieskedelmi viszonyaink. Minthogy oiszágunk gazdasági eieje, valamint a helyesen felfogott vízépítési elvek sem teszik lehetővé, hogy a munkákat iövid idc'n belül hajtsuk végre, az egy évtizedes építési időt megfelelőnek kell tartanunk. Ez a hosszabb idő azonban azzal jár együtt, hogy a munkálatokat minél előbb kell megkezdenünk, mert ha késlekedünk a munkák elkészítésével, annyira el fogunk késni, hogy annak közgazdaságunk és kereskedelmünk fogja súlyos kárát vallani. A legkevesebb az, hogy a víziutakra vonatkozó fejlesztés programmját illetékes tényezőink letárgyalják, annak keieteit megállapítsák és ehhez mérten a földmívelésügyi minisztérium műszaki osztálya megbízást kapjon a tervezések megindítására s megfelelő hitelösszeget a tervezéssel járó kiadások költségeire. Legcélszerűbb azonban az volna, ha a víziutak fejlesztése az öntözéses gazdálkodás előmozdítására szolgáló 1937 : XX. t.-c.-hez hasonlóan kerettörvénnyel qiztosíttatnék, amely esetben a tervezési munkák nem légüies térben történnének, qanem annak az éltető valóságnak tudatában, hogy a teivezett munkák hazánk közgazdaságának elősegítéséie tényleg megépülnek és új erőforrásokhoz jutott nemzeti életünk egyúttal a jobb és boldogabb magyar jövőt is könnyebben tudja megalapozni.