Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

304 BOROS TIBOR és a két száraz időszak összeolvad. Az ilyenkor keletkező hosszú száraz időszakok növelik meg az átlagos hosszúságot és emelik kissé a várható értékek fölé. Az ország nyugati részében nemcsak júniusban, hanem áprilistól augusztusig közvetlenül érvényesül minden nyugati hatás, ezért itt ezekben a hónapokban is jól megegyezik a száraz időszakok átlagtartama a ciklon-szakaszossággal. Az Alföldön ellenben ezekben a hónapokban már elég gyakran fordul elő, hogy a nyugati hatás elgyengülve érkezik meg, vagy egyáltalán el sem jut az Alföldig. Itt tehát a száraz időszakok egybeolvadása sokkal gyakoribb, mint nyugaton, így az átlagos hosszúság is nagyobb lesz. Sokkal nehezebb megmagyarázni a száraz időszakok hosszának tavaszi és őszi maximumát. Ilyenkor úgy látszik, nem olyan éles a különbség a hazai és a földközitengeri, ill. óceáni levegőtömegek között, ennek megfelelően nem minden ciklonperiódus hoz csapadékot és ez nyújtja meg a száraz időszakok átlagos hosszát. A száraz időszakok átlagos hossza az állomások túlnyomó részén szeptemberben a leghosszabb, néhány állomáson októberben, illetőleg az év első három hónapjában. A másodlagos maximumok főkép októberre esnek, ahol pedig a főcsúcsérték van októberben, ott a másodlagos esik szeptemberre. A száraz időszakok a nyári hónapokban a legrövidebbek, főleg júniusban, sok állomáson azonban májusban, sőt júliusban. Országrészenként nemigen lehet meghatározni a mélypont bekövetkezésének idejét. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a száraz időszakok átlagos hosszának a tél végén, tavasszal és ősszel mutatkozó megnagyobbodását nem szabad a kis csapadékok észlelésénél elkövetett hibáknak tulajdonítani, mert a legjobb állomások is éppúgy mutatják ezt a sajátságot, mint a többiek. Amint előbb láttuk, ennek a jelenségnek hozzávetőleges magyarázatát is meg lehet találni. A száraz időszakok átlagos hossza egyébként elég tág határok közt változik. A legnagyobb átlagos hosszúság 10 nap alatt marad (9-5 nap Kecskeméten szeptemberben, Balassagyarmaton októberben), a legkisebbek alig haladják meg az öt napot (5-2 nap Budapest december, Szerep június és július; 5'3 nap Budapest január; 5-4 nap Debrecen június, Budapest május ; 5-5 nap Szerep május és december, Debrecen május ; 5-6 nap Szeged június). Természetes, hogy ezeknél az átlagoknál sokkal hosszabb száraz időszakok is elő szoktak fordulni. Az egyes állomások között mutatkozó igen nagy különbségek folytán tanácsos itt is először középértékekkel dolgozni. A XIII. táblázat a 30 év alatt észlelt leghosszabb száraz időszak országrészenkénti közepes időtartamát XIII. TÁBLÁZAT. A száraz időszakok 30 év alatt észlelt legnagyobb hosszának országrészenkénti középértéke (napokban). Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Közép Dunántúl 22-0 28-6 27-6 16-7 18-2 15-8 22-0 19-7 20-3 25-0 19-3 23-0 21-5 Alföld . . 23-5 27-7 34-5 19-5 18-5 17-8 19-9 23-5 24-9 26-5 28-8 20-2 23-8 Ország.. 22-9 28-0 31-9 18-4 18-4 17-0 20-7 22-1 23-1 25-9 25-2 21-2 22-9 adja, a Dunántúl 8, az Alföld 13 állomásából számítva. Itt is kiütközik a Dunántúl február kivételes szárazsága ; márciusban és áprilisban a 30 év alatt előfordult