Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon
302 BOROS TIBOR értékek azonban az Alföldhöz képest szimmetrikusan eltolódva, februárban és októberben jelentkeznek. A X. táblázatnak a 12 napnál hosszabb száraz időszakokra vonatkozó számai is igen magasak ; 30 év alatt júliusban négyszer, szeptemberben az Alföldön tízszer (az évek 33 %-ában) lépett fel ilyen tartós szárazság. A 6. ábrán végül azt is látjuk, hogy az évek hány százalékában volt 20 napnál hosszabb, tehát természeti csapás-számba menő teljes szárazság. Az évi menet szép szakaszossága itt is előtűnik. Kiütközik a júliusi érdekesség is : az Alföldön ritkábbak a 20 napnál hosszabb szárazságok, mint a Dunántúl. Az ilyen hosszú szárazságok azonban már csak hatalmas, az egész országra egyaránt kiterjedő időjárási okoknál fogva lépnek fel. Ezzel magyarázható, hogy itt már nem beszélhetünk egyértelmű eltérésről valamelyik országrész javára. Az Alföldön csak hat hónapban nagyobb a végzetesen hosszú szárazságok gyakorisága, mint a Dunántúl, ezek közül is csak márciusban és szeptemberben lényegesen nagyobb. A X. táblázat számszerűen is megmondja, hogy a 30 év közül hány évben fordult elő ilyen katasztrofális szárazság. Érdemes megjegyezni, hogy 20 napnál hosszabb szárazságot csak októberben észlelt minden állomás, a többi hónapban ilyen nem fordult elő minden állomáson. Februárban két állomás (Budapest és Kalocsa), márciusban szintén két állomás (Keszthely és Szerep) nem észlelt ilye.t Szeptemberben az alföldi állomások mind, a Dunántúl csak Magyaróvár. Pápa és Pécs észleltek 20 napnál hosszabb esőtlen időszakot. Ápiilisban csak hét, júniusban csak hat, májusban pedig csak öt állomáson fordult elő (21 közül) ilyen tartós szárazság. Az előbbiekben csak a teljesen csapadéknélküli száraz időszakokról volt szó. Ez annyit jelent, hogy a szárazságot befejezettnek tekintettük, ha egy futó felhőből néhány csepp eső esett. A mezőgazda szempontjából ez nyílván nem kielégítő, mert egészen jelentéktelen csapadékok a növényzet vízhiányán semmit sem segítenek, kis eső tehát a szárazságot nem szakítja meg. Éppen ez teszi szükségessé, hogy a későbbiekben a szárazság mezőgazdasági fogalmát jobban fedő bővített száraz időszakokkal is foglalkozzunk. A nagyon hosszú szárazságok után érdekes lesz most az ellenkező végletet nézni : a legalább négy napos száraz időszak nélküli hónapok számát. Ez meglehetősen szigorú feltétel : nálunk elég ritka dolog, hogy egy hónapban ne legyen négy egymást követő nap csapadék nélkül. A XI. táblázat mutatja., hogy az évek hány százalékában nem volt az egyes hónapokban száraz időszak. Az esős hónapok száma legXI. TÁBLÁZAT. Az évek hán-у %-ában nem volt száraz időszak. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX X. XI. XII. Közép Dunántúl 5-0 5-3 5-0 11-0 6-0 7-7 8-0 6-0 4-7 3-0 10-3 12-0 7-0 Alföld . . 4-3 6-7 3-3 10-3 3-7 9-3 4-7 3-3 4-0 4-3 12-3 12-7 6-6 Ország.. 4-7 6-0 4-0 10-7 4-3 8-7 6-0 4-3 4-3 3-7 11-7 12-3 6-7 nagyobb áprilisban, novemberben és decemberben, mindkét országrészben. Ezekben a hónapokban 10—13%-ban, tehát a 30 év közül 3—4 évben nem volt száraz időszak. Az országrészek összehasonlítása itt természetesen nem sok újat mond :
