Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

300 BOROS TIBOR hasonlóan, a többi állomáson szeptemberben esik a legtöbb nap száraz periódusba. A második maximum a Duna—Tisza-közén főleg augusztusra, másutt főleg októberre esik. A Dunántúl délkeleti szöglete, mintha már az Alföldhöz hasonló jelleget mutatna : itt is szeptemberben és októberben a legnagyobb a tartós szárazság valószínűsége. A minimumok talán még feltűnőbben csoportosulnak két középpont körül : az alföldi állomások főminimuma, vagy attól alig eltérő másodlagos minimuma decemberben van. Az Alföld keleti és északkeleti részein a minimumok júniusban vannak. Itt is kidomborodik tehát az alföldi június csapadékos jellege. Érdekes, hogy a Dunántúl nyugati részén a száraz időszakok valószínűsége júliusban a legkisebb, a többi állomás megoszlik december és a tavaszi hónapok között. A másodlagos minimumok a Dunántúl és a Duna—Tisza-közén is a tavaszi hónapokra, áprilisra, májusra esnek, ez kétségkívül kedvező jelenség. Mindenesetre van valami meglepő abban, hogy nem a nyári hónapokban, hanem februárban és szeptemberben van legtöbb esély arra, hogy egy nap beleessék egy száraz időszakba. Közelfekvő az a gondolat, hogy a februári maximum csak látszólagos : azért jelenik meg, mert az egészen kis (és ezért nem eléggé gondos észlelés esetén fel sem jegyzett) csapadékok gyakorisága télen nagyobb. így télen több csapadék-észlelés marad ki, mint nyáron és ezért télen látszólag több száraz periódus jelentkezik. E szerint tehát a februári maximumnak volna ugyan realitása a szomszédos hónapokhoz viszonyítva, de nem volna összehasonlítható a nyári hónapokkal. Közelebbről megnézve azonban a dolgot, a februári (és szeptemberi) maximumokat valódiaknak kell elfogadnunk. A feltétlenül megbízható állomások ugyanis éppen úgy mutatják ezt a viselkedést, mint a kevésbbé gondosan kezeltek. Azonkívül meg kell gondolnunk (bár ez nem esik döntő súllyal a latba), hogy decemberben ugyanolyan gyakoriak a kis csapadékok, mint februárban, és mégis decemberben országszerte a legkevesebb száraz időszakot figyelték meg. Fordítsuk most figyelmünket a mezőgazdaságot legközelebbről érintő hosszú száraz időszakok kérdésére. A 6. ábra feltünteti, hogy az évek hány százalékában fordult elő az egyes hónapokban 6, 12, ill. 20 napnál hosszabb száraz időszak. Áttekinthetőség végett célszerűnek látszott itt a felső görbékben az összes 6 napnál hosszabb száraz periódusokat egy csoportba foglalni. Szembetűnő, hogy ezek az értékek elég magasak. A február és október hónapok 70%-ában, a szeptember hónapok közel 80%-ában (tehát 30 szeptember közül 24-ben) volt hat napnál hosszabb teljesen csapadéknélküli időszak. Januárban és februárban az Alföldön valamivel ritkább az ilyen hosszú szárazság, mint a Dunántúl (egybehangzásban eddigi eredményeinkkel), a tavaszi három hónapban azonban a hosszú szárazságok sokkal gyakoribbak az Alföldön. 80% 6. ábra. Az évek hány százalékában fordult elő 6, 12 ül. 20 napnál hosszabb száraz időszak.