Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 291 dal feljegyző állomásokon. A nedves időszakok számának az 1. ábrán feltüntetett összeállítása nem annyira az egyes állomások éghajlata között fennálló különbségek kiderítésére, mint inkább az észlelés gondosságának bírálatára volt alkalmas. Ezen az alapon történt az állomások kiválogatása, és így a nyilvánvalóan hasznavehetetlen állomások mellőzése után 21 felhasználható állomás maradt. Azonban még ezek között is igen nagy különbségek mutatkoztak, úgyhogy lehetetlenné vált adataik közvetlen összehasonlítása. Más szempontokat kellett tehát keresni. Először is megállapíthatjuk a csapadékos időszakok átlagos gyakoriságát, a 21 legjobbnak bizonyult állomás adataiból. A gyakorisági értékeket külön állítottuk össze a Dunántúlra és az ország többi részére (ez az utóbbi csoport azonban tulajdonképen az Alföldet jelenti, mert mindössze két dombvidéki állomás adatai szerepelnek benne). A 4—6 napos csapadékos időszakok gyakoriságát az I. táblázatban közöljük. A gyakorisági értékek azt mutatják, hogy az egyes hónapokban I. TÁBLÁZAT. A 4—6 napos csapadékos időszakok gyakorisága. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. ÉvDunántúl 0-58 0-62 0-71 0-68 0-80 0-70 0-65 0-51 0-72 0-63 0-64 0-75 0-67 Alföld . . 0-57 0-63 0-53 0-73 0-57 0-73 0-49 0-36 0-49 0-65 0-49 0-90 0-59 átlag hány nedves időszak szokott lenni. A táblázat számai egyúttal valószínűségi értékeket is adnak, ha 100-al szorozva %-oknak tekintjük őket. Például januárban a Dunántúl átlag 0-58 4—6 napos nedves időszak szokott lenni. Ez úgy is kifejezhető, hogy 58% annak a valószínűsége, hogy januárban a Dunántúl egy nedves időszak legyen. Ha összehasonlítjuk a két országrész adatait, látjuk, hogy január, április, június és október hónapban a nedves időszakok épp oly gyakoriak az Alföldön, mint a Dunántúl. Ellenben a mezőgazdaság szempontjából igen fontos, hogy májusban a Dunántúl sokkal nagyobb a valószínűsége egy esős periódusnak, mint az Alföldön. A Dunántúl szinte minden májusra esik egy nedves időszak, az Alföldön jóformán csak minden másodikra. Júniusban lényeges eltolódás következik be. A Dunántúl csökken az esős időszak valószínűsége, az Alföldön számottevően növekszik, úgyhogy júniusban az Alföld helyzete semmivel sem kedvezőtlenebb, mint a Dunántúlé. Ellenben a gazdasági félév hátralévő három hónapjában, a kapások és a takarmánynövények fejlődésére nézve döntő július, augusztus és szeptember hónapban igen lényeges eltérés mutatkozik a Dunántúl javára. Októberben ismét ugyanazt az ellentett értelmű változást látjuk a két országrészben, mint júniusban, a különbség ismét megszűnik. Az egész évben a Dunántúl átlag 8, az Alföldön csak 7 csapadékos időszak szokott lenrri. A II. táblázatban a 6 naposnál hosszabb csapadéksorozatok gyakoriságát látjuk. Számottevő eltérés csak áprilisban, júliusban, augusztusban és szeptemberben II. TÁBLÁZAT. .4 6 napnál hosszabb csapadékos időszakok gyakorisága. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Dunántúl 0-11 0-14 0-18 0-28 0-21 0-13 0-13 0-08 0-21 0-13 0-18 0-30 0-17 Alföld .. 0-15 0-10 0-19 0-20 0-20 0-14 0-08 0-06 0-12 0-15 0-27 0-23 O-IG