Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon (Második rész)

ÁBJVIENTESÍTÉSEINK FEJLŐDÉSE 245 Magyarország területén

1 a trianoni béke megkötése A vízitársulatok árterülete kat. hold Az ország területének %-ában A vízitársulatok védőtöltéseinek hossza km Társulati gátőrök száma Társulati gátőrházak száma Társulati távbeszélőhálózat hossza km Társulati távbeszélőállomások száma A társulati belvízlevezető és lecsapoló csatornák hossza km A társulati belvízi szivattyútelepek száma A telepek szivattyúegységeinek száma összesen .... A szivattyútelepek hajtógépeinek teljesítménye lóerő A szivattyúk legnagyobb vízszállítása liter/mp.... A töltésekben elhelyezett nyilt és boltozott zsilipek száma A töltésekben elhelyezett csőzsilipek és szivornyák száma A társulati belvízzsilipek, átereszek és tiltok száma A vízitársulatok által fenntartott hidak száma .... Táblázatunk adatai szerint a trianoni országhatár elszakította tőlünk mentesített ártereinknek és az ezeket biztosító árvédelmi töltéseknek közel a felét. Súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy a folyók vízgyűjtő területének felső, hegyvidéki része teljes egészében az utódállamok területére került. A belvizek kérdésének szempontjából a trianoni békeszerződés még kedvezőtlenebb viszonyokat teremtett. A belvízi árterek jelentősen nagyobb hányada már a földrajzi fekvésből kifolyólag is természetszerűleg Magyarország meghagyott területén maradt, amire a belvízlevezető és lecsapoló csatornáink hosszából is következtethetünk. A belvízi szivattyútelepeknek, amelyekre nemzetünk mintegy 17 millió aranykoronát költött, csak 43%-át hagyták meg. Tekintélyes részük ugyanis a temes-torontáli árterületek belvízrendezésével függött össze. Az ország árvédelmi helyzetének súlyosbodására jellemző, hogy jobbára a nagyobb teljesítőképességű szivattyútelepek maradtak magyar területen. A trianoni békeszerződés a magyar Alföld nagyrészének biztonságát szomszédaink kezére adta. A béketárgyalásokat megelőző 1919. évi tiszai nagy árvíz minden szónoklatnál meggyőzőbben bizonyította azt, hogy az alföldi árterek óriási területét és százezrek hozzáfűződő megélhetését, vagyonát, amely nemzetünk létének ma már egyik legfontosabb alapja, nemcsak a lelkiismeretesen fenntartott és kellő méretű védőtöltésrendszer biztosítja, hanem szükséges ahhoz az egységes központi irányítás és ellenőrzés is. Csak az így működő, alaposan felkészült árvédelmi szervezet biztosíthatja az Alföld árvédelmének zavartalanságát. előtt volt (1919. évben) 6,695.825 8-5 7.238-1 826 773 5.685-9 1.212 19.979-0 182 258 17.002 251.018 121 855 5.480 3.758 után maradt (1920. évben) 3,884.728 41-6 3.708-7 442 420 3.121-7 655 12.384-3 78 115 10.940 131.404 64 392 4.626 1.755 1 Nagy-magyarország területe = 56,547.516 kat. hold Csonka „ „ =16,172.627 „ „