Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon (Második rész)

ÁRMENTESÍTÉSEINK FEJLŐDÉSE 235 reá szakadó külvíz, amely az ártérből 20—30.000 kat. holdat minden évben legalább jíiliusig elborított. A társulat, hogy árterületét a belvizektől megszabadítsa, az ártér közepén még 1863-ban egy 45-5 km hosszú főcsatornát ásatott, amelybe 22 mellékárok vezette a vizet. Ez a 168-2 km-es csatornahálózat azonban képtelen volt megbirkózni a nyírségi vizek által táplált belvizekkel. Még nehezítette a helyzetet a 70-es évek elején bekövetkezett gátszakadásokon betört árvíz, amelynek visszahúzódásáig a csatornarendszer nagyrészt feliszapolódott. A bajok gyökeres orvoslására csak 1881-ben került sor, amikor a felsőszabolcsi és nyírségi érdekeltek sok tárgyalás után végre megegyeztek a megoldásban. Ekkor a két érdekeltség árterének határvonalán, a felsőszabolcsi ártér déli szélén, megépítették a 44-6 km hosszú Lányai-csatornát, amely övcsatornaként befogadja az összes nyírségi külvizeket és Vencsellő alatt szabadon ömlik a Tiszába. (1. ábra.) A belvizek által okozott rendkívül érzékeny károk a törvényhozást is foglalkoztatták. Az ártéri érdekeltek helyzetén próbált segíteni az 1871. évi XXXIX. t.-c. 23. szakasza, amely kimondta, hogy az árvédelmi töltések építése nem akadályozhatja az ártéren felgyülemlő vizek szabad lefolyását. Egyben szigorúan kötelezi az építkező vízitársulatokat, hogy a belvizek számára ugyanannyi és olyan lefolyást biztosítsanak, amennyi és aminő a munkálatok megkezdése előtt volt. Ez a túlzott rendelkezés a gyakorlatban odamódosult, hogy a társulatok megfelelő számú és méretű zsilip létesítéséről gondoskodtak, de az ármentesítések előtti lefolyást nem biztosították. A kiegyezés utáni évtizedben a belvízrendezés nagyobb lendületet vett. A Tisza völgyében, ahol a belvizek sokkal súlyosabb helyzetet teremtettek, mint a dunamenti ártereken, szembetűnően nagyobb volt a munkálatok száma. Az aradvármegyei, hosszúfoki és a bácsi-tiszai ármentesítő társulat megindította belvízi csatornahálózatának építését. A Szeged alatti gr. Szapáry-féle magánöblözetben ugyancsak létesítettek egy kisebb terjedelmű árokrendszert. A Duna mellett a Pancsova-kubini, azonkívül a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat árterén is megkezdődött a szükséges belvízcsatornák kiemelése. 1. ábra. A Nyírségi vizek rendezése. I = Nyírvizszab. társ. 2 = Alsó Nyírvizszab. Társ. 3 = Közép Nyírvíz Társ. 4 = Keleti Nyírvíz Társ. 5 » Felsöszabolcsi Tiszai Árm. Társ. (Imre Tános: A Nyírvíz Szabályozó Társulat története c. miiből.)