Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA 187 0-0001-bői és a V— l ill. V—0-1 ponton átmenő sugaraknak a 20 log F-beosztás egyenesével való metszéspontját V=1 ill. V-—01 értékkel kell jelölnünk. Ha ezután megszerkesztettük a log. beosztást 20 cm hosszegységgel, akkor ennek pontjait J=0-0001-bői átvetítve, megkapjuk a (23) képletnek megfelelő beosztást. Ez ugyanaz az eljárás, mint amikor a 6. rajz szerint egy 20 cm hosszegységgel készült log. beosztásból egy 14-17 cm-nek megfelelő beosztást készítünk. Legyen most pl. R = 1-7 m, J= 0-00044 m, akkor e két pontra fektetett egyenes a V — 1-22 m : nip értéket határozza meg. A pontos érték V =--• 1-217 m : mp. (Felesleges pontosság !) I. Gyakorlat. Megszerkesztendő a ^ I / x=ieV

L

C képlet rajza a log. alakra való áttérés után : X a rezgőkör rezgésének hul- 6- r

aJ

zlá mhossza m-ben, L az önindukció együtthatója (Henry) cm, С a kapacitás (Farad) cm-ben. L > Itf

3 < lOi . c> 10 < Itf

5 /. Megjegyzés. A z

3 = к . z"' z\ alakú egyenletek ábrázolására áttérünk a m logz

1 + n logz

2 — log z

3 — log к egyenletre, mint az I.és II. Rajzban tettük.

8 7. A rajznak liárom egyenes beosztása közül kettő egymással egyközü. — Rakjuk fel a 7. rajz O

t L

1 ill. 0

2 ,L

2 egyenesére fel- ill. lefelé az y

x = l

x f

l ill. y

2 = l

2 f

2 (24) hosszakat. A kapott pontokat számozzuk z

1 ill. z

2 megfelelő értékeivel. Az 0

1 0

2 egyenest (у

г = 0, y

2 = 0) válasszuk ír-tengelynek. A hasonló háromszögekből j/i _ Уч. 3/g d й

/3 A nevezőket eltávolítva és a (24) képleteket tekintetbe véve : 7. rajz. ^l/l (d Хз) — '2 /2 8 ГУОсадпс, i. m. 243 lap.