Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
1. szám - II. Trummer Árpád: Víziútjaink fejlesztése
18 TR TJMMER ÁRPÁD mértékben összefügg a Sajó folyó csatornázásával, amelynek végrehajtása után a Tiszába kerülő Sajó-hordalék mennyisége kevesebb lesz, a gázlók fenntartása pedig kisebb költséggel fog megtörténni. A Tisza rendezésével kapcsolatban említem meg azt, hogy az 1937. évi XX. t.-c. alapján épülő öntözőrendszer alapja a folyón Tiszalök környékén épülő duzzasztómű. Ez az eddigi tervek szerint a folyó vizét oly mértékben duzzasztaná fel, hogy a Tisza felfelé 90 km hosszúságban hajózhatóvá válik. Ugyancsak az öntözésekkel lehetne kapcsolatba hozni a Tisza folyó csatornázását, ami a folyó csekély esése miatt összesen öt duzzasztóművel és ugyanennyi hajózózsilippel volna megoldható. Ez a kérdés természetesen túlhaladja azt a keretet, amit a magyar közgazdaság helyzete a közel jövőben kitölteni engedhet és a jövőnek erre a lehetőségére itt csak a teljesség kedvéért mutatok reá. 7 с) a Sajó folyó csatornázását, ha nem is az 1908. évi beruházási törvény által gondolt módon Bánrévéig, de legalább Miskolcig. (5. sz. ábra.) A Sajó folyó csatornázása már a világháború előtt a komoly megvalósulás stádiumában volt. 1914-ben ugyanis már az építkezés is megindult és a munka folytatását a háború és az azt követő nemzeti szerencsétlenség akadályozta meg. Annak idején részletesen foglalkoztak a tervezett munkákkal és annak közgazdasági jelentőségével s ezért fölösleges volna ezeket újból előadni. 8 Xem térünk ki részletesen arra sem, vájjon az akkori közgazdasági élet a Sajó folyó csatornázását valóban szükségessé tette-e, azonban kétségtelen, hogy a helyzet még jelenleg is az, hogy a Sajó folyó csatornázása addig nem válthatja valóra a Sajó-völgy természeti kincseinek (szén, kő, kavics) kedvező értékesítését, amíg a Tisza folyó gázlórendezése, továbbá az alföldi nagy öntözőcsatorna nem valósul meg. Ugyanis az ezek által teremtett víziútak fogják lehetővé tenni az említett anyagoknak egyrészt a Tiszán lefelé, másrészt a csatorna közvetítésével a Körös-völgy felé történő olcsó szállítását s ezzel természetesen azok nagyobbarányú értékesítését. E föltételezettség miatt helyeztük az annakidején már megindított Sajó-csatornázást sorrendben az a) és b) alatti munkák után. Ez a három munkálat az öntözőművek által biztosított víziutakkal együtt a jelenlegi országhatárok között megadja a nagy magyar Alföld vízi közlekedésének biztosítását. A vázolt víziút hálózattal megoldható, hogy a Sajó-vidék szene, köve, kavicsa és a Felvidék fája olcsó víziúton juthasson el a Körösök völgyéig s ezáltal az ottani mezőgazdaságnak az öntözés útján várható föllendülését előmozdítsa. De egyúttal lehetővé tenné azt is, hogy a felsorolt tüzelő- és építőanyagok a Tiszán a hajózási idény alatt állandóan lejuthassanak Szolnokig és Csongrádig s ezáltal az öntözőművek által nem érintett vidékek is víziúton olcsón juthassanak hozzá a szükségelt anyagokhoz. A javasolt víziutak azonkívül elősegítenék az Al-Dunán át a Fekete tengerre törekvő gabonaszállítmányokat is, mert ezek közvetlen víziúton juthatnának el Csongrádig vagy Szegedig, ahol a létesítendő tárházak és átrakó berendezések könnyítenék meg a keletre irányuló forgalom kedvező lebonyolítását. 7 Trümmer Árpád : A Tiszántúl öntözése — Budapest, 1937. Földmív. min. kiadvány — 158 lap. 8 Dieter János : A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolcig. — Vízügyi Közlemények V. köt. 154 lap. Budapest, 1915.
