Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - IV. Mantuano József: Vízmosáskötési munkálatok Tolna vármegyében

VLZMOSÁSKÖTÉSI MUNKÁLATOK TOLNA VÁRMEGYÉBEN. írta : MANTUANO JÓZSEF. A m. kir földmívelésügyi kormány támogatásával Tolna vármegye területén több mint egy évtizede különböző helyeken rendszeres vízmosáskötési munkálatok folynak. A munkálatok végrehajtását elsősorban a vízmosások közelében előállott súlyos károsodások elhárítása, másodsorban a szabályozott vízmedrek fenntartásának nemkevésbbé fontos kérdése tette szükségessé. Szekszárd város belsőségében, Pári és Szakos községekben egyes utcákon meg akadt a közlekedés, házak állottak a teljes megsemmisülés előtt ; a SzekszárdBátai Ármentesítő Társulat hiába létesítette vízlevezető árkait, a domboldalakról lefutó záporok vize elemi erővel rombolta az útjában álló akadályokat, utakat, hidakat, lakóházakat, az enyhébb lejtésű területeken pedig az iszap betemette a nagy pénzáldozattal készített csatornákat és szabályozott medreket. Az állandó bajok elhárítására az egyes közületek nagy áldozatokat vállaltak és a földmívelésügyi kormányzat, átlátva a szabályozáshoz fűződő fontos gazdasági érdekeket, hathatós anyagi segítséggel sietett a bajba jutott érdekeltségek támogatására. A véghezvitt munkálatok számos tanulságot szolgáltattak és az elkészült művekkel kapcsolatban hosszabb időn át végzett megfigyelések kétségtelenül sok hasznos adatot adtak. Az így szerzett adatokat és tapasztalatokat kívánom ismertetni hangsúlyozva azonban, hogy ezek csak szűkebb területen végzett munkálatok eredményei s ezeket teljes mértékben általánosítani merész lépés volna. A vízmosások keletkezésének okai. Keresve a vízmosások létrejöttének okait, elsősorban a geológiai viszonyokat, másodsorban pedig az emberi beavatkozást kell közvetlen ok gyanánt megjelölnünk, mert tagadhatatlan tény, hogy a geológiai felépítés mellett a megélhetésért harcoló ember erdőpusztítása az okozója annak, hogy ma Tolna vármegyében léptennyomon víztől mart mély szakadékokra bukkanunk. A Kárpátok medencéjét elborító Pannónia-tenger elvonulása titán a sík felszint szerkezeti vonalak bontották meg. Ezek a szerkezeti vonalak Tolna vármegye területén egymásra haránt húzódó rácsos szerkezetű rendszert alkotnak. Legszembetűnőbben mutatkozik a Sárvíz ÉNy—DK iránya, továbbá haránt irányban a Koppány és Kapós К—Ny, valamint DNy—ÉK irányvonala. A törésvonalhálózattal közrezárt táblás területek megbillenve egyenlőtlen ülepedésnek indultak. A csapadékvizek az egymásmelleit elvonuló táblák szegélyén tudtak legeredményesebben pusztító munkát végezni. Itt alakultak ki a mai fővölgyek. A táblák eredeti anyaga a pontusi (pannóniai) tenger üledéke, főként agyag, agyagos