Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - ifj. Maurer Gyula: A Mississippi szabályozása

73 1. A Felső-Mississippi medence 490,000 km

2 területű, 200—600 m tengerszín feletti magasságú, erdős dombvidék, melynek talaját túlnyomóan jégkorszakbeli morénák maradványa alkotja. A Mississippi itt tisztavízű, általában déli folyású, kisvízi esése 7-5—9 cm/km ; kisvízi hozama 560 m

3, nagyvízi hozama 8200 m

3, eddig észlelt maximuma 10,400 m

3. 2. A Missouri medencéje 1,360,000 km

2 területű, aminek kb. háromnegyede 300—1500 m magasan fekszik. A medence nagyrésze félsivatagos éghajlatú, kevés erdőséggel. A folyó forrásvidékétől 4100 km-t fut keleti és délkeleti irányban, míg St. Louis város fölött a nálánál kisebb Mississippibe torkollik. Felső szakasza aránylag nagyesésű, míg az alsó szakaszon ellapul : Kansas City és a torkolat között átlagos esése kisvíznél 15-5 cm/km. Kisvízi hozama 850 m

3, nagy vízi hozama 9,850 m

3, eddigi max. 15,500 m

3. Alsó szakaszain alluviális jellegű, erősen hordalékos. 3. Az Ohio folyó medencéje 530,000 km

2 területű, keletről és délről az Appalachok hegylánca határolja, északi és nyugati része dombvidék. Az egész medence magas mezőgazdasági és ipari kultúrájú, sűrűn lakott terület, erdőségek már csak a hegyvidéken maradtak. Az Ohio folyó az Allegheny és Monongahela folyók egyesüléséből keletkezik, ezek összefolyásától 1580 km hosszban folyik délnyugat felé és Cairo városánál ömlik a Mississippibe. Aránylag tisztavízű folyó, hordaléka kavics és homok ; kisvízi esése a felső részeken 19 cm/km, míg torkolatánál 4-5 cm/km. Duzzasztógátak és zsilipek sorozatával tették hajózhatóvá. Vízhozama kisvíznél 1400 m

3, nagyvíznél 25,500 m

3, észlelt maximuma 38,300 m

3 mp. 4. Az Arkansas és White folyók medencéje 490,000 km

2 területű. Nyugaton a Rocky Mountains (Sziklás-hegység) határolja, a terület egyötöde ehhez tartozik. A medence felét 250—1400 m magasságú prairiek és fennsíkok alkotják, egynegyedét pedig az átlag 300—800 m magas Ozark és White hegységek teszik ki. A területnek mintegy egynegyede erdőség. A White (Fehér) folyó 1100 km folyás után Arkansas City fölött ömlik a Mississippibe. Aránylag tiszta vizű ; legfelső szakaszától eltekintve alluviális völgyben folyik' elég állandó mederben ; átlagos kisvízi esése 5-7 cm/km. Hozama kisvíznél 230 m

3, nagyvíznél 4000 m

3, maximálisan 12,500 m

3. Az Arkansas folyó hossza 2350 km, Arkansas City fölött torkollik a Mississippibe. Torkolatuk felett mintegy 20 km-nyire már emberemlékezet óta egy természetes csatorna köti össze az Arkansas és White folyókat, melyen keresztül hol erre, hol arra folyik a víz a két folyó vízálláskülönbsége szerint. Érdekes, hogy bár nyitvatartására semmi külön beavatkozás nem történt, mégis állandóan megmaradt jelenlegi állapotában. Az Arkansas folyó kisvízi esése alsó szakaszán 13 cm/km, kisvízi medre rendkívül változékony. Vize zavaros, nagy vízkor hatalmas mennyiségű hordalékot szállít a Mississippibe. Vízhozama kisvízkor 115 m

3, nagyvízkor 7900 m

3, maximuma 23,000 m

3/mp. 5. A Red és Ouachita folyók medencéje 240,000 km

2 területű, nyugaton a Rocky Mountains határolja- 15%-a hegyes és dombos, a többi síkság. A Red (Vörös) folyó kelet-délkeleti irányban folyik a Mississippi felé, torkolati szakaszát Old (Öreg) folyónak nevezik (2. ábra), mivel ez a Mississippi öreg medre (úgy, mint nálunk a Sajó folyó torkolati szakasza a szabályozás előtt a Tisza medre volt). Teljes hossza 2050 km. Kisvíznél elég kevés iszapot szállít, bár akkor is zavaros ; nagyvízkor ellenben nagymennyiségű vörös iszap lebeg benne, ettől is nyerte nevét. Vízhozama kisvíznél 200 m

3, nagyvíznél 2500 m

3, maximuma 6000 m

3/mp.