Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - Rohringer Sándor: Néhány szó a duzzasztógátak tervezéséről

69 d

m (mm) pórustérfogat <%) к (m/seo) 3-6—4-5 41-6 0-0906 30—3-5 40-8 0-0640 2-5—30 41-4 0-0444 2-0—2-5 41-5 0-0319 1-5—2-0 41-9 0-0204 1-0—1-5 42-4 0-0106 0-9—10 42-6 0-0054 0-7—0-8 42-0 0-0037 0-4—0-5 43-0 0-0014 0-2—0-3 43-0 0-00046 3. ábra. oly sebességgel szivároghat át a víz, hogy a finomabb részeket magával ragadja és a talaj szemszerkezete labilissá válván, süllyedések állhatnak elő. Mindenesetre legcélszerűbb a gát előfenekénél lebocsátott őrfallal vagy szádfallal a vizet átnembocsátó rétegig lemenni. Ha ez nem lehetséges, akkor az állapítandó meg, hogy rövidebb szádfalak mellett mily szivárgási sebesség áll elő a gát alatt. Erre vonatkozólag ismerni kell az alap alatti talaj áteresztőképességét. A szivárgás sebessége a közismert Darcy-ié\e képlet szerint V = к J ahol к az átbocsátási vagy másként szivárgási tényező, amelynek ismerete döntő jelentőségű. A Műegyetem vízépítés tani laboratóriumában а к tényezőre vonatkozólag kísérletsorozatot végeztünk, amelynek eredményét a szivárgási tényező és a homokszemcse átmérője közti összefüggést ábrázoló 3. ábra és az itt közölt táblánk tünteti fel. Ha például (4. ábra) a gát alatti és feletti vízszín különbsége 5-00 m, az áramlás hossza l = a-b-c-d-e-f, — 4-00 m hosszú szádfalat feltételezve — 31 00 m, a homokszemek átmérője 1-0—1-5 mm, а к tényező pedig a táblázat szerint 0 0106 m/sec, akkor a J értéke h 5-00 J = - = = 0-16 lesz, l 31-00 a sebesség pedig V = к J = 0 0106 0-16 = 0-0017 m/sec azaz , „ i v — 1-1 mm/sec. Ez olyan csekély sebesség, hogy még a kolloid részek mozgása sem fog megindulni.