Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása

58 alapján, melyhez a tervek is mellékelendők, a közlekedési miniszter felügyelete alatt hajtandók végre." Messzire vezetne a végleges szabályozási terv megállapítása körül folyó viták ismertetése, amelyek főképen a Soroksári Dunaág elzárásának kérdése és a tervezett kikötők elhelyezése körül folytak. Csupán az 1871 szeptember 11-én elkezdett és az 1875. évvégéig nagyjában befejezett munkák felsorolására szorítkozom (11. ábra) : a) A Soroksári Dunaág elzárására készült gubacsi keresztgát és vele kapcsolatban az ág vizének felfrissítésére szolgáló tápzsilip, b) a Gellérthegy alatti elszélesedett mederszakasz összeszorítására szolgáló, +3-79 m magas kétoldali párhuzammű és vele kapcsolatosan a kopaszi zátony elkoirása, c) a fővárosi rakpartok vonalának kiépítése -|-7-58 m magasan, a budai parton a Margithídtól a Rudasfürdőig, a pesti parton a Margithídtól a Fővámházig, d) a Szt. Margitszigetet övező két ágnak egyenlő szélességre való szabályozása, illetőleg összeszorítása.

2

0 1876 februárja veszedelmes jeges árvizet hozott, amely különösen a fővárost tette próbára. A Soroksári Dunaág elzárása miatt a Duna teljes hozama egy ágba volt szorítva. Ez, és a feljebb fekvő Dunaszakasz összeszorítása tetemes duzzasztást okozott. A Csepelsziget csúcsán nem keletkezett ugyan torlasz, de mivel a főváros alatti Dunaszakaszon nem történt változás, Ercsi felett a Kácsás- és alatta a Bezdánszigetnél, éppúgy mint 1838-ban, megtorlódott a jég. Budapesten az árvíz február 26-án 767 cra-en tetőzött. De a jég levonulását közvetlenül követő árhullám március 9-én ismét 727 cm-re emelte a vízszínt. Bár a házak szilárdabb építésmódja, a védelem és mentés szervezése és a szennyvízszivattyúk hatékony működése folytán a nagyobbarányú csapásnak sikerült elejét venni, mégis nyilvánvaló lett, hogy a hosszantartó magas vízállást jórészt az újonnan épült szabályozómüveknek kell tulajdonítani, amelyek közel egy méterrel emelték meg a Duna árvizének szintjét.1 Az árvíz után a szabályozás körüli viták tüze újra rendkívüli hevességgel lobbant fel. A Soroksári Dunaág elzárásának néhány év előtti ellenzői kígyót-békát kiabáltak a kormányra, az önkéntes tervváltoztatásokra és a szabályozást alapjában elhibázottnak mondták. Folyóiratokban, könyvekben, a mérnökegyletben éveken át dúlt az ádáz harc.

2

2 A kormány a Szent Gellérthegy alatti mederszakasz kifejlődésének elősegítésére egyrészről felemeltette a kopaszzátonyi párhuzammű koronáját az összekötő vasúti hídig -(-3-79 m magasságról 8-52 m-re, másrészről zátonykotrással mélyítette 2

0 A közmunka és közlekedési m. kir. miniszternek a képviselőházhoz benyújtott jelentése a Buda-Pesti Dunarész szabályozása tárgyában. Budán, Állam-nyomda, 1871. 30 old. + 1 térkép. — Ugyanaz : Jelentés a budapesti Dunarész szabályozásának előrehaladásáról. Budapest, Pesti könyvnyomda, 1872. 66 old. + 4 térkép. 2

1 A központi árvízbizottmány jelentése az 1876-ik évi árvíz lefolyásáról. (Budapest székesfőváros tanácsához). 1876. május. 14 old. — Felirat Tisza Kálmán miniszterelnökhöz a főváros árvízvédelme tárgyában, Budapest, 1879. 10 old. 2

2 Lásd : dr. Hunfalvy János : A Duna budapesti szakaszának szabályozása. Budapest, Franklin Társ. 1877. 170 old., 1 tervmelléklettel. Hieronymi Károly : A budapesti Duna-szakasz szabályozása. Budapest, Pesti könyvnyomda r. t. 1880. 101 o., 16 táblával.