Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása

52 magasabb vízzel borított foltok a fenti vidékek tágabb környékén kívül : a Váciutca Vámház-körút felőli vége a Havas-utcával, a Rókus-kórház tájéka, a Csengeryutcának a Király-utca és Wesselényi-utca közti szakasza, a Szent István-körútnak a Duna felőli vége és az Igazságügyminisztérium környéke a Markó-utcában. Az egyes kerületek víz alá jutott részében az átlagos vízmélység a kővetkező volt : Belváros 203 cm Ferencváros 260 ,, Józsefváros 216 „ Terézváros 208 ,, és Lipótváros 150 ,, Az említett térkép feltűnően ábrázolja a rombadőlt házakat és idevágó összefoglaló kimutatást is közöl. (Lásd az előző oldalon.) Amint látjuk, a Ferenc-, József- és Terézvárosban, továbbá Óbudán volt a legszörnyűbb a pusztulás, aminek oka nem annyira a vízborítás magassága, mint inkább a külvárosi házak kezdetleges építési módja volt. A hatnapos — Budán majdnem kéthetes — vízborítás kb. 50,000 fővárosi lakost tett hajléktalanná és az árvíz 153 emberáldozatából 151 itt veszett el. Az összedűlt házak aránya a következő községekben haladta meg az 50 %-ot : Nyergesújfalu (75%), Tát (84%), Esztergom (74%), Párkány (91-8%), Nána (95-7%), Visegrád (80-4%), Dunabogdány (63-8%), Szigetmonostor (75-7 %), Szentendre (59%), Óbuda (52-1%), Pest (53-6%), Albertfalva (100%!), Csepel (94-7%), Szigetszentmiklós (100%,!), Fülöpszállás (50-1%). A felsorolás azonban nem teljes, mert számos községre vonatkozóan hiányoznak a részletesebb adatok. A rommá lett lakóépületek összes száma 10,215, az erősen megrongálódottaké 3816 volt. A főváros tragédiájának arányai még jobban kidomborodnak, ha figyelembevesszük, hogy a fenti számokból a székesfőváros mai területére 2882 (28-2%), illetőleg 1363 (35-8%) jutott ! 8. Az árvíz után. A szörnyű katasztrófa után siralmas képet nyújtó városban azonnal megindult az ínségesek élelmezésének és fedél alá juttatásának megszervezése, majd a víz 18-i teljes levonulása után a romok eltakarítása és a tervszerű újjáépítés munkája. Közületek és magánosok egyaránt kivették részüket belőle. Az országos gyűjtés, majd a rövidesen Európa-szerte megindult adakozás a megfelelő anyagi alapot is biztosították. Október végéig kereken 700,000 forint segélyt osztottak ki. Ezenkívül a közpénztárak is hatalmas összegekkel vették ki részüket az újjáépítés munkájából.

1

1 Az árvíz után a város biztosítása tárgyában a nádor személyes vezetésével folytatott tanácskozások eredménye a következő három határozatban szűrődött le : 1. Pest város az árvízszín fölé érő és a kelet felől húzódó magaslatokba bekötő árvédelmi töltésekkel biztosítandó az árvizek ellen. 2. A város területe fokozatosan feltöltendő úgy, hogy a házak földszinti padlószintje legalább 6 hüvelykkel (16 cm) legyen a márciusi árvíz legmagasabb szintje felett. 1

1 Lásd : A pest-budai árvíz 1838-ban. Szerk. : Némethy Károly. A századik évfordulóra kiadta Budapest székesfőváros közönsége, 1938.