Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez

491 keresztül és rajta, füstölgő gyárkémények, ipartelepek, rakodók között, áruval megrakottan — olyasféle bárkák úszkáltak, mint amilyenben nálunk pár évvel ezelőtt, a Ferenc József-híd mellett a halászok tartották a halat (1. 1. kép). Dunai uszályokhoz szokott szemem alig akarta elhinni, hogy az, amit ón most látok, Franciaország egyik legjelentősebb víziútja: a Párizst Strassburggal, a Szajnát a Rajnával összekötő Marne- Rajna-csatorna, amelynek áruforgalma pár évvel ezelőtt kb. másfélszer akkora volt, mint a magyar Dunáé ; és, hogy az a kis „bárka" nem egyéb, mint a francia csatornák mértékadó hajótípusa, a 300 tonnás, úgynevezett „péniche", a híres francia csatornahajó. A most elmondottakból talán kiviláglik, hogy a francia csatornák jellegzetes vonása a kis méret, a kis hajó. Ugyanekkor azonban az a különös, hogyha a csatornák szerteágazó birodalmából átmegyünk a kiindulásul szolgáló, nagy francia folyókra, egyszerre egészen más lesz a kép. Hatalmas építményeket, duzzasztókat, hajózózsilipeket láthatunk ezeken a folyókon, amelyek tekintélyes, nagy hajókat hordanak a hátukon, akárcsak a mi Dunánk. A csatornaméretek szerénysége folytán a francia víziútrendszer tehát bizonyos kettősséget mutat. Az a hajó, amely mértékadó a folyami építkezéseknél, egyáltalán nem mértékadó a csatornák kérdésénél. Az ember azt hihetné, hogy ez a kettősség az egész rendszer együttműködése szempontjából nem egészséges ; azonban tagadhatatlan, hogy a természetes és mesterséges víziutak egésze mégis összefügg, összejátszik és forgalma virágzik. Ennek legélénkebb bizonyságául talán fel lehet hozni azt, hogy a Magyarországnál kereken hatszorta nagyobb területű Franciaország 1931-ben kereken harmincszor annyi árut (52 millió tonnát) mozgatott belvizein, mint amennyi ugyanebben az évben a mi belvizeinken szállításra került. Ezt a tényt Franciaország annak köszönheti, hogy természetes víziutainak felvevő területe nem korlátozódik egy-egy folyó völgyére, hanem abba a mesterséges víziutak, a hajózócsatornák segítségével, az árumozgás minden fontosabb központja bekapcsolódik. Állítsuk szembe, 1932-es adatok alapján, Franciaország és Magyarország természetes és mesterséges víziutainak hosszát.

1 Hajózóút megnevezése Franciaország ma km Magyarország ma jövőben km km Elsőrendű hajózóutak : szabad folyó csatornázott folyó ásott csatorna 852 1,553 4,198 1 002 1,259 112 942 285 Összesen Másodrendű hajózóutak : folyó ásott csatorna 6 603 2 411 946 1.144 2,486 Összesen Hajózóutak összesen 1 A magyarországi víziutak adatait illetőleg emlékhajóút a Tiszán". Vízügyi Közi. 1933. 3.357 9 960 1. Lampl Hugó 1,144 2,486 : ,,Gr. Széchenyi István ífü UJ ri % tnl